A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián 2016. november 21-én "Dogmatika és praxis – irányok és irányváltások a XXI. század magyar börtönügyében" címmel tartottak konferenciát, melyet a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottsága, a Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsa és a Magyar Börtönügyi Társaság szervezett.
Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tudomány napi köszöntőjében kiemelte, hogy rendhagyó eseményről van szó, mivel első alkalommal látta vendégül a büntetés-végrehajtási szervezet valamely rendezvényét a Magyar Tudományos Akadémia. A rendezvény fontossága vitathatatlan, hiszen ezáltal lehetőség nyílt bemutatni a büntetés-végrehajtás zárt világát olyan oldaláról, amelyről ez idáig sem a társadalom, sem a társszervek nem közelítették meg. A büntetés-végrehajtás tudományos irányultságú megközelítése, valamint a tudományos szakmai képviselet egy fontos lépéseként értelmezhető jelen konferencia, illetve a helyszínválasztás apropóját adó, a büntetés-végrehajtás szakmai munkáját tudományos akadémiai szintre emelő albizottság megalakulása. Az országos parancsnok a rendezvény címére visszautalva az elmélet és gyakorlat vonatkozásában kifejtette, hogy a kettő csak egymást karöltve értelmezhető, és ennek fényében kell az előttünk álló kihívásokra is tekinteni.
A rendezvény levezető elnöke Prof. Dr. Vókó György, a Magyar Tudományos Akadémia Bv. Albizottságának elnöke és az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója volt, aki megnyitójában kitért a Büntetés-végrehajtási Szervezetet érintő, napjainkban egyre inkább megnövekedett nemzetközi elvárásokra, ezen felül kiemelte az európai jog iránymutatásként szolgáló funkcióját, melynek hazai gyakorlatba történő átültetéséhez a tudomány és a gyakorlat összehangolása elengedhetetlen.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész "Magyarország külkapcsolatainak hatása a büntetés-végrehajtásra" címmel tartott előadást. Beszédében a büntetés-végrehajtás fontosságát hangsúlyozta, amely egy, a bűncselekmény elkövetésével kezdődő, és a büntetőeljárást magába foglaló folyamat végét jelenti. Az előadás során ismertette a közelmúltban hazánkat ért nemzetközi hatásokat és következményeket, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés problematikájára, valamint a CPT munkájára. Előadása végén a szabadságvesztés során érvényesítendő, nemzetközi és hazai szabályozásból fakadó etikai és normatív elveket mutatta be, elsősorban dogmatikai megközelítést alkalmazva.
Ezután Prof. Dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és a Magyar Börtönügyi Társaság elnöke "Irányváltások a 20. századi magyar börtönügyben" címmel tartotta meg előadását, melynek legfőbb üzenete az elmélet és a gyakorlat egyensúlyának fontossága volt. E nélkül a büntetés-végrehajtási szervezet nem érhette volna el a jelenlegi, nemzetközi normáknak is megfelelő, kellő szakmai elhivatottsággal jellemezhető magas színvonalát, hiszen míg az elmélet mindig az aktuális politikai irányoktól függ és függött, addig a gyakorlat a szakmaiság irányának megfelelően alakítható, így a kettő szintézisére kell napjainkban is törekedni.
Dr. Pallo József bv. ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia Büntetés-végrehajtási Albizottságának titkára és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője "Elvek és értékek a formálódó büntetés-végrehajtási jogban" címmel tartott előadásában az elvek és értékek relációját fejtegette. Jogelméleti megközelítésű előadásában kitért többek között a törvényesség, a kontroll, illetve a transzparencia fogalmára, valamint a büntetés-végrehajtás legfőbb céljára, a reintegráció egyes kérdéseire, és az ez irányú szakmai tevékenységet meghatározó alapelvekre.
Beszédében a fogva tartás biztonsági szempontjai és a reintegrációs célok közötti érzékeny egyensúlyra hívta fel a hallgatóság figyelmét, valamint az előadása címére visszautalva kiemelte, hogy bár az értékek mindig elveken alapulnak, az elvek vonatkozásában azon kell munkálkodni a büntetés-végrehajtás dolgozóinak, hogy azok értékké nemesüljenek.
Somogyvári Mihály bv. őrnagy, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Tudományos Tanácsának titkára és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága mb. főosztályvezetője a konferencia előadói között a praxist, a tudományosság gyakorlati megközelítését képviselte. "Az erőszakos szexuális bűncselekmények miatt elítélt börtönpopuláció vizsgálata" című előadásában egy belső kutatási irányhoz rendelt saját vizsgálatot ismertetett.
A szexuális bűnelkövetők egy speciális szegmensét jelentik a fogvatartotti populációnak, így sajátos biztonsági és elhelyezési körülményeket, valamint sajátos kezelési szempontok szerint kialakított programokat igényelnek. Előadása az erőszakos elkövetőket fókuszba állító vizsgálatának főbb eredményeit és szakmai megállapításait ismertette, elhelyezve azokat a büntetés-végrehajtás jelenlegi keretrendszerében, végül pedig további, megfontolásra érdemes és releváns kérdésekkel és konkrét gyakorlati javaslatokkal egészítette ki prezentációját.
A konferencia a hely szelleméhez és nívójához méltó állófogadással zárult.
