A végéhez közeledő 2015. esztendő különlegesnek tekinthető abból a szempontból, hogy november elején egy napra esett a katolikus egyházi tradícióból eredő mindenszentek ünnepe (amit a halottak napja követ), és a protestáns egyházi hagyományban gyökerező gyászolók vasárnapja.
Nem is csupán az ünnepnapok tekintetében alakult ki közösség a különböző Krisztus-hívő felekezetek között, hanem abban is, hogy egyaránt Isten reménységet adó igéjére figyelhettek november 1-jén. Így volt ez a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben is, ahol felekezetre való tekintet nélkül gyűlhettek a nyitott Biblia köré az elhunyt szeretteikre, és az általuk Istentől kapott jóra emlékezni vágyó fogvatartottak. Dr. Kaszó Gyula – miután köszöntötte az egybegyűlteket – egy gyásszal és reménységgel kapcsolatos történetet olvasott fel a Szentírásból, majd ezt magyarázta. Ezt követően a feltámadásba vetett hittel, és az örök élet reménységében gyújtottak gyertyafényt a 12 mécsesű gyertyatartóban a fogvatartottak. Egy-egy mécses fénye emlékeztetett az édesanyákra, az édesapákra, a testvérekre, a nagyszülőkre, a gyermekekre, a rokonokra, a barátokra, az ismerősökre, az áldozatokra, a tettesekre és az örök élet reménységére. A láng és világosság arra irányította a figyelmet, hogy Isten, aki maga a Világosság, tud fényt hozni minden életbe – és akar is -, hiszen Krisztus ezért halt meg és támadt fel. Mindenki magába szállva és áhítatos csenddel vett részt a szertartáson, ami az Istentől kapott élet megbecsülését, és az ebben való fejlődést volt hivatott szolgálni.
Dr. Kaszó Gyula, lelkész
Nyitókép forrása: portalguru.blogspot.com