Augusztus 20-án az államalapításra és az államalapító Szent István királyra emlékeztek a fogvatartottak is.
Uralkodása idején Szent István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Később Szent László tette át a dátumot augusztus 20-ra. Ennek apropója, hogy 1083-ban ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Az ünnep állami és egyházi jellegének egyensúlya a különböző korokban eltérően alakult: az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet – Szent István a független magyar állam jelképe volt –, majd csak 1860-tól ünnepelhették ismét.
Idén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze, Lippai Csaba és Kiss Tibor atya, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus börtönmissziós lelkésze szentelte meg az új kenyeret a nyíregyházi elítéltek számára.
Szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, hogy szabadulásuk után legyenek újra kenyérkeresők, mert az Isten megáldja munkájuk gyümölcsét és megadja mindennapi kenyerüket. A börtönlelkész a kenyérszaporítás csodájáról is beszélt, amikor mindenkinek annyi jutott, amitől jól lakhatott. Jusson a bennlevőknek, a kinnlevő családtagoknak egyaránt bőséggel. Szent István királyuk is ilyen országot akart, s ezért ajánlotta országát Boldogasszony oltalmába. A Himnusz eléneklésével és a szentelt kenyér szétosztásával zárult a Szent István napi megemlékezés, amin közel hetven fogvatartott vehetett részt.