Június 30-án intézetünk amatőr színészcsapata 10 fogvatartottal adta elő fergeteges folk-színház produkcióját az országos börtönszínház regionális elődöntőjén, Szegeden.
Az öt csapat sorsolásán ötödikként fellépő társulatunk egy egésznapi izgulás után léphetett a színpadra a gyulai bohózat, a kecskeméti mese, az állampusztai komédia, a szegedi Rejtő bohózat után. Nem volt könnyű dolga a háromfős szakmai zsűrinek, minden társulat igazán színvonalas műsorral lépett a függönyök elé.
Színészpalántáinkat Benke Judit utógondozó koordinátor készítette fel a hagyományőrző, zenés, táncos, énekes és prózában sem szűkölködő produkcióra, amely így kicsit másként volt értelmezendő a többi csapat műsorától. A nemek szerinti, egyedüliként vegyes összetételű csapatunk, a pályázati forrásból biztosított, gyönyörű népi öltözetben jelent meg a színpadon, a maguk készítette díszletek előtt. Színpadi előadásukban a tradicionális és kortárs művészet sajátos eszközeivel a mindennapi élet örömét, bánatát, emberi kapcsolatokat, valamint különböző életeseményeket mutattak be. A négy színből álló erkölcsi utazás főként a Nap évkörében megtett útjának állomásaira épült. A szereplők az évszakokhoz kötött aktuális témakört zenei és verses idézetekkel, illetve népi rigmusokkal, népi tánccal jelenítették meg. A hagyományőrzés mellett, az alapvető emberi értékekre, értékek megjelenítésére – szeretet, barátság, őszinteség, szabadság, szerelem,…- törekvő előadás igazi csattanóként a nap végén, óriási sikert aratott, amelyet vastapssal jutalmazott a közönség.
A hetek óta tartó, verítékben úszó próbák és az előadáson sem enyhe időjárási viszonyok, illetve a vizsgadrukk után elfáradt társulat emelt fejjel vonulhatott le a színpadról, mégha nem is sikerült továbbjutni a döntőbe. A szereplők jelesre vizsgáztak együttműködésből, küzdeni tudásból, kitartásból, egymás segítéséből.
Mindeközben kaphattak a programtól kiemelt figyelmet, elismerést, megerősítést, hiszen volt közöttük életében először táncoló, volt aki nem is tudta, hogy milyen szép a hangja, aki még soha nem volt népi öltözetben, és soha nem kapott ekkora vastapsot teljesítménye elismeréséül. Bízzunk benne, hogy ezek a programok, élmények, azok az „injekciók”, amelyek elősegíthetik számukra a sikeres visszailleszkedést, a más-ként gondolkodást, az értékek szerinti továbbélést.