A kiemelt projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés megvalósulását segítő projektelemek gyakorlati kipróbálására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére kerül sor. Ezeket a tevékenységeket támogatja a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások.
Operatív Program: Társadalmi Megújulás Operatív Program
A projekt teljes költségvetése: 1.988.666,908- Ft
Irányító hatóság:
Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága
Közreműködő szervezet:
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Projektgazda: Belügyminisztérium
A kiemelt projektet az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a Belügyminisztérium ″mint projektgazda″, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjainak, a Miskolci Egyetemnek konzorciumi partnerként történő bevonásával valósítja meg.
A projekt tartalma, a tervezett fejlesztések
A kiemelt projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés megvalósulását segítő projektelemek gyakorlati kipróbálására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére kerül sor. Ezeket a tevékenységeket támogatja a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások.
A megvalósítási szakasz alprojektjei:
- Szakemberek és önkéntesek képzése.
- Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése.
- Közösségi foglalkoztató kialakítása.
- Elítéltek többszakaszos reintegrációs programja.
- Közérdekű munka büntetés fejlesztése.
- Programértékelő kutatások.
A fenti tevékenységek - a bűnözés szempontjából leginkább érintett - három kiemelt régió területén valósulnak meg: Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-dunántúli régiókban.
"Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozási modelljének kialakítása", reintegrációs alprojekt
1. A reintegrációs alprojekt célja
Egy komplex szolgáltatáscsomag kialakítása, amely elősegíti a fogvatartottak sikeres társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedését és csökkenti a szabadultak bűnismétlési kockázatát.
Elősegíti a partnerek közötti szorosabb szakmai együttműködést a fogvatartottak sikeresebb társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja érdekében.
2. A reintegrációs alprojekt végrehajtása
A program egy többszakaszos - büntetés-végrehajtási intézeten belül és azon kívül megvalósuló - reintegrációs tevékenység sorozat, amelynek elsődleges célcsoportja a három kiemelt régió büntetés-végrehajtási intézeteiben (összesen 11 bv. intézet) lévő fogvatartottak. Számukra munkaerő-piaci információk terjesztése, tanácsadás, készségfejlesztés, képzési program és szabadulásra való felkészítés valósul meg. Az alprojekt végrehajtása 2010. április 16-val elkezdődött.
A reintegrációt elősegítő tevékenységek négy egymásra épülő szakaszban valósulnak meg a büntetés-végrehajtási intézményeken belül, majd a fogvatartott szabadulását követő 6 hónapon keresztül.
Az első szakaszban az önkéntesen jelentkező fogvatartottak egy tájékoztató, motivációs foglalkozáson vesznek részt, ahol részletes információt kapnak a program keretében igénybe vehető szolgáltatásokról. Azon fogvatartottakkal, akik szeretnének részt venni a programokban kérdőíveket vesznek fel, amely felméri a szükségleteiket, kompetenciáikat és motivációjukat. A felmérés alapján készül el az egyéni fejlesztési terv. A jelenleg megvalósuló második szakaszban készség- és képességfejlesztő (kommunikációs, agressziókezelő, konfliktuskezelő, önismereti, életvezetési) tréningeken vesznek részt a fogvatartottak. A tréningek típusa az adott büntetés-végrehajtási intézetben élő fogvatartottak szükségleteinek figyelembevételével került kiválasztásra.
A csoportos foglalkozások mellett a szakmai érdeklődést feltáró egyéni interjúk is készülnek a programban résztvevőkkel. Az interjúk alapján az egyéni fejlesztési terv is kiegészül egy úgynevezett jövőtervvel, amely tartalmazza az elítélt szabadulás előtti és szabadulás utáni terveit, vállalásait. A második szakaszból a fogvatartott tovább léphet a harmadik szakaszba, illetve- ha már van szakmája és/vagy munkatapasztalata és kevesebb, mint hat hónapja van a szabadulásig, akkor közvetlenül a negyedik, vagyis a kivezető szakaszba léphet.
A harmadik szakaszban kerül sor a szakmaképzésekre. A képzés típusa és hossza a jelentkező fogvatartottak jövőtervétől, képzettségi szintjétől és szabadulásuk várható időpontjától illetve munkaerő-piaci igényektől függően kerül meghatározásra. A szakmaképzések mellett a résztvevők rendszeres egyéni motivációs beszélgetéseken is részt vesznek a motiváció fenntartása, illetve szükség esetén krízisintervenció céljából.
A negyedik szakasz további két alszakaszra osztható; egy úgynevezett kivezető szakaszra, aminek a célja fogvatartottak szabadulásra való felkészítése és egy szabadulás utáni szakaszra.
A szabadulásra való felkészítés keretében egyrészt álláskereső technikákat sajátítanak el a résztvevők, másrészt elkezdődik az utógondozási tevékenység (hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott családjával, szálláslehetőség felkutatásában és álláskeresésben való segítségnyújtás).
A szabadulás után az utógondozó mellett önkéntes mentorok is segítik a szabadulót. Az önkéntesek elsősorban a szociális és jogi felsőoktatás hallgatói, illetve az ezeken a szakterületeken végzettséget szerző pályakezdők lehetnek, továbbá kísérleti jelleggel intézetenként 1-3 fő volt bűnelkövető is részt vesz a mentori munkában.
A családi kapcsolatok helyreállításában nagy segítséget nyújthat a családi döntéshozó csoportkonferencia módszerének alkalmazása, amely szintén elkezdődhet a bv. intézet falain belül.
A szabadulás után a programban résztvevő volt fogvatartottaknak az utógondozói koordinátor 6 hónapig nyújt támogatást, segítséget a társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedéshez.