Dórát, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön pártfogó felügyelőjét az elmúlt héten szörnyű közlekedési baleset érte. Két napig küzdött az életért, de sajnos elveszítettük.
Tragikus balesetről számolt be a Kisalföld napilap. Csorna belvárosában egy teherautó ütött el egy fiatal nőt, aki kerékpárját szabályosan tolta át a gyalogátkelőn. Életveszélyes, sokkos állapotban került a győri kórházba, jelenleg is az életéért küzdenek az orvosok…
A rossz hír gyorsan megérkezett a sopronkőhidai börtönbe. Nem akartuk elfogadni, amikor megtudtuk, hogy kedves kolléganőnk, Dóri a baleset sérültje.
Pár hete még az országos dzsúdó versenyen szerezte a kőhidai csapatnak a pontokat, a baleset napján pedig az éves beszámolók összeállításában segédkezett, és készült élete nagy álmára, hogy pártfogóként segítse azokat, akik rossz útra tévedtek. A munkaidő végeztével a rá oly jellemző vidámsággal, busszal, vonattal, majd kerékpárral igyekezett haza az otthonába…
A közösségi oldalakat egyből elárasztották a barátok és kollégák aggódó üzenetei:
"Veled vagyunk Dóri, minden percben! Imádkozunk Érted. Erős vagy, küzdj! Veled vagyunk mindannyian, kérlek, tarts ki!"
"Testvérétől értesültünk Dóri küzdelméről, állapota még mindig válságos. Szorítsatok továbbra is érte!"
És mi tovább szorítottunk, imádkoztunk érte.
Abban a győri kórházban harcoltak életéért az orvosok, ahol korábban az ő segítségével kerültek fogvatartotti rajzok és festmények a gyermekosztály falaira, hogy a kis betegeknek mosolyt csaljon az arcára.
Sajnos hiába volt a heroikus harc, hiába sugároztuk felé az erőt… Hiába imádkoztunk…
Dóra szervezete kétnapos küzdelem után feladta a harcot… Elveszítette élete legnagyobb csatáját, de csak azért, mert most nem azonos súlycsoportú ellenfél állt vele szemben a tatamin, hanem a többtonnás teherautó okozta sérülések…
Brányi Dóra 2013 márciusában lépte át először a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön kapuját. Az akkor induló TÁMOP projektben dolgozott. A kedves, vidám, segítőkész fiatal kolléganőt gyorsan szívébe zárta mindenki. Nem kellett sokáig a szemébe nézni ahhoz, hogy valaki meglássa benne a pajkos csillogást, azt a szeretetet, jóindulatot és segítőkészséget, amellyel mindenkihez fordult.
Feladatát, a fogvatartottak társadalomba való sikeres visszailleszkedésének elősegítését nagy lelkesedéssel végezte. Szakmaképző tanfolyamokat, tréningeket, kulturális- és sportprogramokat szervezett az elítélteknek. Tevékenységével nagymértékben hozzájárult a projekt sikeréhez. Munkájával elégedettek voltak a börtön vezetői is és felkérték, hogy pártfogó felügyelőként folytassa tovább munkáját. 2015. november 1-jén kezdett új munkakörében dolgozni…
Egy kiváló ember, egy nagy jövő előtt álló szakember távozott közülünk tragikus hírtelenséggel.
Sopronkőhida elvesztett egy olyan embert, aki jellemével, személyiségével példája hivatásunknak. Nagyon fog hiányozni, pótolhatatlan űr marad utána kollégái körében.
Azt mondják, hogy csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek. A kőhidai börtönben dolgozók nagy családja nem felejti el Brányi Dórit, a mindig vidám, végtelenül pozitív, sugárzóan kedves embert, akit minden kollégája szeretett és tisztelt. Aki jó humorú, kiváló szakember volt, aki hobbijának tekintette munkáját, a rossz útra tévedt emberek segítését.
29 évet élt.
Kedves Dóri!
Tudjuk, hogy odafentről figyelemmel kíséred munkánkat… Gyakran ránk mosolyogsz, figyelsz és vigyázol ránk.
Ugye tudod, hogy könnyes szemmel nagyon nehéz gépelni?!
Nyugodj békében, emlékedet e sorokkal örökké szívünkben őrizzük!
Szárnyakat adnék egy kisgyereknek,
de hagynám,
hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám,
hogy a halál nem az öregséggel,
hanem a feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek...
Megtanultam,
hogy mindenki a hegytetőn akar élni,
anélkül hogy tudná,
hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam,
hogy egy embernek csak akkor van joga
lenézni egy másikra,
amikor segítenie kell neki felállni.
(Gabriel García Márquez)