2016. november 8-10. között a "Kommunikáció a biztonságos világért, kommunikáció a biztonságos Magyarországért" címmel rendezték meg a XXI. biztonsági és informatikai, bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási konferenciát, vagyis a 2016-os Kriminálexpót. A rendezvényen november 9-én, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezésében "A kockázatelemzés és kezelés jelene és jövője a büntetés-végrehajtásban" címmel rendeztek beszélgetéssorozatot.
A Tölösi Péter Konferencia Központban tartott háromnapos, gazdag szakmai tartalommal bíró fórumon a biztonságpolitikáért felelős szervek képviselői mellett egyetemek, szakmai egyesületek is képviseltették magukat, akik a bűnmegelőzés, a bűnüldözés, a biztonság, és az igazságszolgáltatás témájával kapcsolatban tartottak számos előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést.
"A kockázatelemzés és kezelés jelene és jövője a büntetés-végrehajtásban" című előadás-sorozatot Dr. Bogotyán Róbert bv. ezredes, a Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője nyitotta meg. Előadásában a kockázatelemzési és -kezelési rendszer alapjait ismertette. Röviden bemutatta a büntetés-végrehajtás új jogintézményeit, és feladatait: ismertette a reintegrációs őrizetet, a társadalmi kötődési programot, a felhívási tevékenységet, valamint a bv. pártfogó felügyelők munkáját. Végül a kockázatelemzési és -kezelési rendszer kialakításának létjogosultságát, feladatait és célját is bemutatta. Kiemelte: az új rendszer a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyságának egészére nézve lesz pozitív hatással, hiszen amellett, hogy minimalizálja a visszaesők számát, pozitív hatással lesz a fogvatartottak fegyelmi helyzetére, egyúttal az elítéltek eredményes reintegrációját is segíti majd.
Somogyvári Mihály bv. őrnagy, a BvOP Stratégiai, Elemzési és Tervezési Főosztályának megbízott főosztályvezetője, valamint a BvOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtás predikciós eljárásairól számolt be a résztvevőknek. Emlékeztette a hallgatóságot rá, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerébe a közelmúltban integrált új jogintézmények több olyan elemzési módszertan kialakítását tették szükségessé, melyek a fogvatartottak szélesebb körű, szakmailag megalapozottabb, tudományos eszközökkel is támogatott megismerését, csoportba sorolását, kezelését szolgálják. A pártfogó felügyelői tevékenységek bv. szervezethez történő integrálására utalva a fogvatartottak bűnismétlési kockázatértékelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: az új bv. törvény teremtette meg a kockázatelemzési és -kezelési rendszert, ami a fogvatartottak szabadságvesztés alatti várható viselkedésének előrejelzésével, bizonyos fogvatartási és biztonsági kockázatok kimutatásával, mérésével, azok csökkentésére biztosított speciális kezelési programokkal igyekszik segíteni a bv. szervezet szakmai munkájának eredményességét. Ezt a fogvatartottak magatartásának pozitív irányba történő formálásával, és ezáltal hosszabb távon a reintegráció sikerességének növelésével éri el.
Ezt követően Dr. Fiáth Titanilla, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet osztályvezetője „Kockázatkezelési programok és azok tapasztalatai” címmel tartott előadásában mutatta be a fogvatartási kockázatok kezelésére irányuló hazai és nemzetközi programokat, jó gyakorlatokat. Kiemelten foglalkozott a szexuális bűnelkövetőkkel, és az elkülönítésükre, illetve reintegrációjukra tett számos külföldi példa bemutatása mellett részletesen is ismertette a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015-től működő pszichoszociális részleg működését.
Kifejtette, hogy a szakmai munka lényegét a kockázatok azonosításában, a konkrét bűncselekmények részletes elemzésében, az áldozat iránti empátia kifejeződésében, valamint a kommunikációval, a pozitív pszichológiával, a stresszkezeléssel és a relaxációval elért pszichoedukációban látja.
Az előadás-sorozatot Juhász Ferenc bv. alezredes, a BvOP Pártfogó Felügyelői Osztályának vezetője zárta. Ismertette a bv. pártfogó felügyelők reintegrációban betöltött szerepét, a munkájukkal kapcsolatos célokat, a tevékenységükhöz fűződő kiemelt feladatokat. Kiemelte, hogy a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtése mit sem ér, ha nincs megfelelő utánkövetés. Majd kitért a reintegrációs gondozás és a prediktív mérőeszköz alkalmazásának összefüggéseire, a reintegrációs programok tartalmi elemeire is. A kockázatelemzés és kockázatértékeléssel kapcsolatban a pártfogói modul bevesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet, míg zárszavában a bűnismétlési kockázatok pontosabb meghatározását nevezte a mérőeszköz alkalmazásának legfontosabb várható eredményeként.
