Egész évben takarítják a rabok a temetőket: önkéntes alapon, díjazás nélküli jóvátételi programok keretében évente több százan, több ezer munkaórát dolgoznak országszerte, hogy a hozzátartozók és a kegyeletüket leróni vágyók méltó körülmények között emlékezhessenek meg szeretteikről. De az elítéltek nem feledkeznek meg a több évtizeddel ezelőtti sorstársaikról sem, hiszen a rég nem használt rabtemetőket is rendben és tisztán tartják.
Szinte valamennyi büntetés-végrehajtási intézet részt vesz a hazai temetők takarítási munkálataiban. Október 28-án a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 31 elítéltje végzett jóvátételi munkát a kecskeméti református temetőben, míg az egri fogvatartottaknak köszönhetően tisztult meg a heves megyei város hősök temetője. A veszprémi Szél utcai izraelita temető rendbetételét is fogvatartottak végzik. Hat elítélt hat napon át, több mint 200 munkaórában végzett bozótirtást a közelmúltban a csaknem kétszáz éves temetőben. A sátoraljaújhelyi hősök temetőjében pedig nem csupán a takarítást végzik a rabok, hanem a sírok és a fejfák, illetve az emlékhelyek felújításáért, karbantartásáért is évről évre ők felelnek.
A Márianosztrai Fegyház és Börtön az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézet, amely eredetileg kolostornak készült a XIV. században. Az itt büntetésüket töltő fogvatartottak is rendszeresen végeznek temetőgondozási munkákat, a fegyintézet mellett található rabtemetőt gondozzák. A legkülönlegesebb rabtemetővel rendelkező börtön temetőjében éppen 50 évvel ezelőtt volt az utolsó temetés, de korábban fogvatartottakat és fogva tartóikat is ebben a sírkertben helyezték örök nyugalomra: a fegyencnők mellé temették az őket őrzőket is. Becslések szerint a 19. század második felétől mintegy 250-300 személy került itt végső nyughelyére.
A márianosztrai börtönt, az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézet épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. Az üresen álló kolostort az 1850-es években bérelte ki az akkori kormány és országos női fegyintézetté szervezte. Az épület 1949-ben került állami tulajdonba, azóta férfi elítéltek elhelyezésére szolgál.
Rabtemetők Magyarországon
Az országos fegyintézetekben elhunytak egy részét a 19. század közepétől az 1960-as évek végéig rabtemetőkben hantoltak el. A temetésükön nem voltak gyászolók, a börtön lelkésze vett végső búcsút az elhunytaktól. Több rabtemetőt tartanak számon Magyarországon, amelyeket a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjai tartanak rendben. A legjelentősebbek közé sorolják a vácit, a sopronkőhidait és a márianosztrait.