Az intézet története

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön 1842 és 1845 között épült az Építési Igazgatóság, valószínűleg Novák Dániel királyi főépítészeti tiszt tervei alapján. A fegyház klasszicista jellegű műemlék épület, amely a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot. A kör alaprajzú épület a négy főtengely irányában falsávok szegélyezte háromszögű rizalitokkal tagolt, míg a vízszintes tagolást egyedül a földszint és az öt emelet ablaksorai adják.

Az eredeti tervek szerint a körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert. A hasonló korú és rendeltetésű börtönépületek kis száma miatt nemcsak építészetileg, de történetileg is nagy jelentőséggel bír, ugyanis hazánkban ez a legkorábban épült börtön, amely magáncella-rendszer elve szerint építettek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben, a váci 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban, a soproni 1886-ban, a budapesti gyűjtő pedig 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, úgy azok is csak később, mint pl. az illavai 1855-ben, a lipótvárosi és munkácsi 1856-ban, a nagyenyedi és szamosújvári pedig 1860-ban épült. Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmati börtönt felépítése utáni években több magas rangú személyiség, tábornok meglátogatta és úgy nyilatkozott, hogy ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnáját 1857-es években a királyi rendeletre adott parancs alapján szentelték fel. A plébános vagy káplán hetenként egyszer tartott itt szentmisét szlovák, latin vagy német nyelven. Ezután mintegy 90 éven keresztül tartottak itt szertartásokat, majd 1949-től egészen a rendszerváltásig nem volt lehetőség a fogvatartottak vallásgyakorlására. Ezt követően visszaállították a börtönlelkészi szolgálatot, és a fogvatartottak vallásgyakorlására vonatkozó szabályzók is megjelentek. A kápolna helyreállítására 2009-ben nyílt lehetőség, amikor a pályázati forrásból megújult több funkciós helyiség felszentelésére is sor került. és ma már a szakrális célok mellett könyvtárként és közösségi teremként is funkcionál.

Menü

Büntetés-végrehajtási Szervezet

Toborzás

Állampusztai Országos Bv. Intézet

Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Baranya Megyei Bv. Intézet

Békés Megyei Bv. Intézet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet

Budapesti Fegyház és Börtön

Fiatalkorúak Bv. Intézete

Fővárosi Bv. Intézet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

Heves Megyei Bv. Intézet

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

Kalocsai Fegyház és Börtön

Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Pálhalmai Országos Bv. Intézet

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet

Szegedi Fegyház és Börtön

Szombathelyi Országos Bv. Intézet

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Tolna Megyei Bv. Intézet

Tököli Országos Bv. Intézet

Váci Fegyház és Börtön

Veszprém Megyei Bv. Intézet

Zala Megyei Bv. Intézet

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszék

Börtönmúzeum

TÁMOP 5.6.3 kiemelt projekt

EFOP 1.3.3. kiemelt projekt

Navigáció