A helyreállító (resztoratív) gyakorlatok alkalmazása a szabadságvesztés-büntetésüket töltő, tettüket megbánó fogvatartottaknak nyújtanak lehetőséget arra, hogy a bűncselekmények közvetlen sértettjei helyett a normaszegéssel közvetetten sértett helyi közösség számára végezzenek szimbolikus jóvátételt. A jóvátételi munka további különlegessége, hogy a résztvevők „szabadidejükben”, díjazás nélkül, önkéntesen vesznek részt benne. Az elítéltek szívesen vállalják a munkát, segít nekik abban, hogy a társadalom hasznos tagjának érezzék magukat, hogy csökkenjen a bűncselekményük miatt a társadalom irányába érzett szégyenérzet, bűntudat, nem utolsósorban pedig változatosságot is hoz a bezárva töltött mindennapokba a kinti munka.
Valamennyi börtönben működnek jóvátételi programok, nagyon sokan keresik meg az intézeteket, de az intézetek is ajánlják segítségüket, ahol tudják: óvodák, játszóterek, gyermekotthonok, iskolák felújításában vesznek részt a rabok, de több kórházban is jártak már az elítéltek, ahol kórtermeket, műtőket festettek ki, újítottak fel. Az önkéntes jelentkezők száma szinte mindig meghaladja a meghatározott létszámot, azonban természetesen csak az vehet részt benne, aki bűncselekménye, személyisége, addigi munkavégzése alapján megbízható, nem jelent kockázatot a kültéri munkáltatásban való részvétele.