Első Börtönrádió Konferencia
Publikálva: 2016. április 25.
A Brit Nagykövetség adott otthont az Első Börtönrádió Konferenciának április 22-én, amelyen a hazai bv. intézetekben működő börtönrádiók tevékenységét, valamint a börtönökben segítő civil szervezetek munkáját mutatták be. A konferencián a börtönrádió brit kitalálói meséltek az elmúlt évtized alatt elért eredményeikről, a hazai rádiókról pedig a résztvevő intézetek parancsnokai, az Adj Hangot Egyesület, illetve a már szabadult börtönrádiós fogvatartottak is beszámoltak.
A hazai börtönrádiókról Hajdú Judit, az egyesület alelnöke elmondta: a 2014 végén indult váci és a február óta sugárzó győri adó mellett hamarosan megkezdi működését a rádió a fővárosban, a Gyorskocsi utcában is. Mivel ott nem csak férfi fogvatartottak vannak, az adásokban megjelenhet a női hang is - fűzte hozzá. Tervezik azt is, hogy fiatalkorúakat fogva tartó intézeteket is bevonnak a rendszerbe, de a szabadultakkal kapcsolatos szemlélet formálását is fontosnak tartják, hiszen "befogadó társadalom nélkül nincs hova visszajönni".
Pápai Tamás, az első hazai börtönrádió, a Rács FM korábbi főszerkesztője arról beszélt a budapesti brit nagykövetségen rendezett konferencián: ennek a médiumnak elsősorban a fogvatartottakat kell támogatniuk a társadalomba visszailleszkedésben; formálva azok gondolkodását.
Caitlin Jones nagykövet-helyettes egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy hazája miniszterelnöke, David Cameron nemrég arról beszélt: a fogvatartottakra elsősorban nem kezelendő problémaként, hanem lehetőséget rejtő erőforrásként kell tekinteni, az együttérző társadalom pedig segíti a visszatérést a helyes útra.
Phil Maguire, a brit Nemzeti Börtönrádió Szövetség vezérigazgatója és Andrew Wilkie, a szövetség ügyvezetője arról beszélt: nulláról indulva egy évtized alatt 16 embert foglalkoztató, 700 ezer fontos forgalmú szervezetet alakítottak ki, amelynek egy férfi és egy női börtönben készített műsorai éjjel-nappal hallhatóak a fegyintézetekben.
A fogvatartottak közel négyötöde naponta hallgatja őket, átlagosan tíz óránál is hosszabban, hetente elérik a 86 ezres börtönnépesség kilenctizedét, legfőbb szempontnak pedig a hitelességet tekintik, mert elengedhetetlen, hogy a hallgatók ne a parancsnokok vagy az állam szócsöveként, hanem fontos és érdekes információkat közlő médiumként tekintsenek rájuk.
Mint mondta, a szigetország minden fegyintézetében hallható adás céljának tekintik, hogy csökkentse a visszaeső bűnözők arányát, így támogatásuk "kifejezetten jó pénzügyi befektetés"; szólt arról is: jelentős bevételekre tesznek szert azzal is, hogy más médiumoknak köztük a BBC-nek - készítenek a fegyintézetekkel foglalkozó műsorokat.
Hazánkban a Váci Fegyház és Börtönben és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézetben működik börtönrádió, a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektumában pedig heteken belül elindulhat az első adás. Az intézetek parancsnokai, Kopcsik Károly bv. ezredes, Mihály Attila bv. ezredes és Cséri Zoltán bv. dandártábornok kerekasztal-beszélgetésen osztották meg a tapasztalataikat, beszéltek a kezdeti hozzáállásról, a résztvevő fogvatartottak kiválasztásának szempontjairól, a jövőbeni elképzelésekről, illetve az általuk és az elítéltek által preferált műsorokról is.
A konferencia résztvevői belehallgathattak mind a három rádió adásaiba is, a különböző műsortípusok hanganyaiból több összeállítás mutatta be a készítők kreativitását. A rádiók külön-külön is bemutatkoztak, a civil mentorok elmesélték a szerkesztőséggé alakulás folyamatát, az adások készítésének menetét és egy-egy emlékezetesebb pillanatot is felidéztek.
A rádiók készítésében részt vett szabadult, illetve reintegrációs őrizetben lévő elítéltek is elmesélték tapasztalataikat és aktívan közreműködtek a konferencia lebonyolításában: a kerekasztal-beszélgetések moderátoraiként, riporterként és interjúalanyként egyaránt kivették a részüket.
Are Høidal, a norvég Halden börtön parancsnoka a 2010-ben épült fegyintézet, valamint a norvég büntetés-végrehajtás működését mutatta be, kiemelve az elmúlt évtizedek paradigmaváltását, a személyi állomány „őrökből szociális segítővé is válását”, valamint a törvényi szabályozás társadalmi visszailleszkedést célzó újításait.
Fiáth Titanilla, a Budapesti Fegyház és Börtön pszichológusa az amerikai börtönökben végzett kutatásának eredményeiről számolt be, a reintegráció és a felelősség kérdéskörét vizsgálva.
A konferencián bemutatkoztak a bv. intézetek munkáját segítő hazai civil szervezetek is, a Tévelygőkért Alapítvány „Apa a börtönben” programját az alapítvány egyik munkatársa, majd dr. Budai István bv. ezredes, a balassagyarmati intézet parancsnoka ismertette, valamint egy már szabadult elítélt is mesélt az alapítvány segítő munkájáról, amelyet szabadulása után kapott.
Juhász Attila bv. ezredes, 
a Heves Megyei Bv. Intézet parancsnoka az immár nyolc éve működő Börtön a Városért program eredményeit ismertette, valamint a női fogvatartottak meseterápiás programjának családegyesítő, kapcsolattartást segítő szerepét is bemutatta.
A Vácon működő Apa küldi program is a családdal való kapcsolattartás erősítését tűzte ki célul, a Hazavárunk Alapítvány mind a családtagok, mind az elítéltek szükségleteit alapul véve ajándékkészítő műhelyekkel és ajándékcsomag-küldés lehetőségével segíti a családokat.
A konferencia zárásaként Héra Gábor szociológus ismertette a váci börtönrádióról készült kutatását, eszerint az intézetben a fogvatartottak háromnegyede hallgatja legalább naponta egyszer az adást, de az ismétlésekre is bőven van kereslet.
Forrás: BvOP és MTI
Menü
Navigáció