Ezzel a címmel nyílt kiállítás egykori fogvatartottak fényképeiből az Adj Hangot Egyesület kezdeményezésében március 31-én Budapesten. A reintegrációt célzó, még 2015 novemberében elindult projekt keretében nyolc frissen szabadult fogvatartott mutathatta meg, hogy neki mit jelent szabadnak lenni. A három hónapig tartó munkálatokat fotós szakemberek is segítették.
A budapesti kiállításmegnyitón részt vevő egykori fogvatartottak elmondták, hogy a kezdeményezés pozitív élményekkel töltötte fel őket, hiszen esélyt kaptak arra, hogy képeiken keresztül közelebb kerüljenek a társadalomhoz, s ezáltal a társadalom is betekintést nyerhet az ő hétköznapjaikba. A volt fogvatartottak kiemelték, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben büntetésüket töltő emberek többsége egyszer visszatér a társadalomba, ezért nem mindegy az, hogy milyen esélyeket kapnak majd idekint.
A kiállítást megnyitó Oltai Kata művészettörténész hangsúlyozta a dokumentarista képábrázolás fontosságát, ezen belül pedig a társadalom különféle perifériájára szorult csoportok látásmódját. A jelen kiállítás képein elsősorban a szabadság és bezártság, a magány és a társas kapcsolatok, valamint a múlt és jövő párhuzamai jelennek meg.
Az egykori fogvatartottak képeit nemcsak Budapesten, hanem Egerben, Szegeden, Kaposváron és Pécsen is megtekinthetik majd az érdeklődők.
Fotók és szöveg: Hatala Csenge
