Az intézet története

A Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Szekszárd történelmileg híres - I. Béla királyról elnevezett - terén helyezkedik el. Az 1880-as évek végén több éven keresztül húzódott egy új börtön építésének ügye. A fejlődő, polgárosodó megyeszékhely Szegzárd, kezdte kinőni a vármegyeháza bizonyos helyiségeiben működő törvénykezési hivatalokat, továbbá a fogház céljaira szolgáló helyiségek sem feleltek meg a kor követelményeinek, bár akkor már állt az 1845. április 15-én alapított dologház, rabdolgoztató néven említett épület a vármegyeháza mellett. Kétszáz évig a megyeházában lévő fogház szolgáltatta az igazságot, míg elhatározták, hogy az új bíróság mellé megépítik a királyi ügyészségi fogházat. 1890. október 21-ei megyegyűlésen a mostani épületkomplexum helyén álló épületeket és területet átadták a Királyi Igazságügyi Kincstárnak. Wagner Gyula mérnök tervei alapján épült fel az un. Igazságügyi Palota, kb. 1891-ben. Ezen épületegyüttes 1/5-öd részén került kialakításra a börtön, melyben a vizsgálati fogságban lévő személyeket helyezték el. Ekkor az elítéltek még a régi vármegyeházában maradtak.
Az új – minden szempontból modern, a szükségleteket korszerűen kielégítő, tágas – fogház 1849 augusztusától, 3 hónap alatt került tető alá. Átadására 1895. szeptember 20-án került sor, ahova a foglyok 23-án költöztek át. Érdekessége, hogy a városban itt volt először villanyvilágítás és vezetékes víz az épületben, illetve itt került kialakításra elsőként forró vizes központi fűtés rendszer. Az épület tetőszerkezete ismeretlen körülmények között 1896. május 18-án leégett, melyet csak több havi késedelemmel építettek újjá. A felújítást követően a külsejében impozáns, az ügyészségi, bírósági épülettel egybe épült, környezetébe, a városképbe beleillő épület született. Belső kialakítását illetően az akkori kor klasszikus börtönépítészeti jegyeit hordozta magán. Körfolyosós rendszerű, a zárkák ajtói erre a folyosóra nyílnak, a zárkák ablakai az udvarra néztek, tehát a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részei közterülettel szinte nem is érintkeznek.

Forrás: Weisz Andor

Forrás: Tolna Megyei Bv. Intézet

Forrás: Tolna Megyei Bv. Intézet

Menü

Büntetés-végrehajtási Szervezet

Toborzás

Állampusztai Országos Bv. Intézet

Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Baranya Megyei Bv. Intézet

Békés Megyei Bv. Intézet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet

Budapesti Fegyház és Börtön

Fiatalkorúak Bv. Intézete

Fővárosi Bv. Intézet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

Heves Megyei Bv. Intézet

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

Kalocsai Fegyház és Börtön

Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Pálhalmai Országos Bv. Intézet

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet

Szegedi Fegyház és Börtön

Szombathelyi Országos Bv. Intézet

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Tolna Megyei Bv. Intézet

Tököli Országos Bv. Intézet

Váci Fegyház és Börtön

Veszprém Megyei Bv. Intézet

Zala Megyei Bv. Intézet

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszék

Börtönmúzeum

TÁMOP 5.6.3 kiemelt projekt

EFOP 1.3.3. kiemelt projekt

Navigáció