A többcélú reintegrációs őrizet balassagyarmati tapasztalatai

Publikálva: 2017. január 24.

A büntetés-végrehajtási törvény által bevezetett reintegrációs őrizet jogintézményének gyakorlatát értékeltük az elmúlt év tapasztalataiból merítve.

A reintegrációs őrizet jogintézménye még 2015 áprilisában indult, még ebben az évben országosan 615 esetben nyújtottak be kérelmet elítéltek vagy védőik. A bv. intézetek 47 eljárást kezdeményeztek, melyek között balassagyarmati elítélt ügye is volt.
A jogszabály szigorú feltételekhez és részletes eljárási szabályokhoz köti a reintegrációs őrizet lehetőségét, az eljárás alanya szigorú szűrőn esik át, amíg eljut a büntetés-végrehajtási bíró döntéséig. Ilyen feltétel többek között az öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés, ha önként vállalja az őrizet szabályait, gondatlan bűncselekmény, vagy szándékos esetén nem személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése, illetve ha első alkalommal ítélték végrehajtható szabadságvesztésre, vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, továbbá a leendő külső környezetével szemben támasztott kritériumoknak is megfelel.  

Fotó: Balassagyarmati Fegyház és Börtön
A feltételek fennállása esetén az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetésének részeként távfelügyeleti eszközt kap az elítélt, melynek segítségével a jogszerű intézeten kívüli tartózkodás helye meghatározható.
Balassagyarmatról 2016-ban 10 személy került reintegrációs őrizetbe, 2017-ben eddig 4 személynek indult ilyen jellegű eljárása. Jelen pillanatban 10 személy, 7 férfi és 3 nő tartózkodik reintegrációs őrizetben, akik intenzíven részt tudnak venni családjuk éltében, dolgoznak, készülnek a tényleges szabadulásra. A rendszeres ellenőrzések alapján mindegyikük együttműködő, a meghatározott magatartási szabályok érvényesülnek. Ezeket a magatartási szabályokat egyébként a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg a reintegrációs őrizet céljait és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő javaslatait figyelembe véve.
A reintegrációs őrizet intézménye több szempontból is szolgálja a társadalmi visszailleszkedést. A családi kapcsolatok erősödése, a gyermeknevelésben való aktív részvétel, a fizikai jelenlét elengedhetetlen szempont, mindamellett, hogy a családfő dolgozhat, így anyagilag is támogathatja családját. Közben a szabadságvesztés céljai sem csorbulnak, ezzel is csökkentve a börtönökben lévők létszámát. A pártfogó felügyelő figyelemmel kíséri a visszailleszkedés menetét és eredményeit, és amennyiben szükséges beavatkozik, hogy a pártfogó felügyelet eszközeivel ily módon segítse a folyamatot.
Néhány héten belül újabb személyek kaphatnak lehetőséget arra, hogy családjuk körében tölthessék büntetésük utolsó hónapjait.

Menü

Büntetés-végrehajtási Szervezet

Toborzás

Állampusztai Országos Bv. Intézet

Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Baranya Megyei Bv. Intézet

Békés Megyei Bv. Intézet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet

Budapesti Fegyház és Börtön

Fiatalkorúak Bv. Intézete

Fővárosi Bv. Intézet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

Heves Megyei Bv. Intézet

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

Kalocsai Fegyház és Börtön

Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Pálhalmai Országos Bv. Intézet

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet

Szegedi Fegyház és Börtön

Szombathelyi Országos Bv. Intézet

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Tolna Megyei Bv. Intézet

Tököli Országos Bv. Intézet

Váci Fegyház és Börtön

Veszprém Megyei Bv. Intézet

Zala Megyei Bv. Intézet

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszék

Börtönmúzeum

TÁMOP 5.6.3 kiemelt projekt

EFOP 1.3.3. kiemelt projekt

Navigáció