Az irgalom útját járták a Szegedi Fegyház és Börtön dolgozói
Publikálva: 2017. június 2.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezték meg a Büntetés-végrehajtás személyi állományának zarándoklatát május 31-én Mátraverebély-Szentkúton, ahol Bíró László tábori püspök volt a zarándokmise főcelebránsa, adta hírül a Magyar Kurír.
2016-ban, az irgalmasság évében a fogvatartottak zarándoklatát szervezték meg első alkalommal, majd a rabok beszámolói nyomán a büntetés- végrehajtásban dolgozók is megfogalmazták az igényüket egy hasonló programra. Idén a főszervező Hajdú Miklós sátoraljaújhelyi börtönlelkésznek, és az ügy mellé álló segítőknek köszönhetően megvalósult a szentkúti zarándoklat, amelyen országszerte 24 börtönből százharmincöt dolgozó vett részt.
A szentkúti kegytemplomban megtartott szentmisén Bíró László püspök volt a főcelebráns. „Az együttlétünk történelmi esemény, hiszen hazánkban első alkalommal kerül sor a börtönben dolgozók zarándoklatára” – hangsúlyozta a mise kezdetén a püspök. „Tisztelettel, alázattal állok itt azok előtt, akik az egész nemzet biztonságát szolgálják, mert ránk vigyáznak azáltal, hogy őrzik a börtönben lévő elítélteket, akik számára ugyanakkor életteret biztosítanak” Bíró László szentbeszédében kiemelte: Isten szeretetét nem lehet bedeszkázni.
Ahogy XVI. Benedek mondta, amikor az ember becsapja Isten előtt az ajtót, Ő kinyitja az ablakot. Isten kezdeményez, s mi szüntelen felfelé. Hozzá vágyunk, amikor értelmünkkel az igazat, akaratunkkal a jót, esztétikai érzékünkkel a szépet keressük. Ilyen az ember. - mondta Bíró László.
A zarándoklat délutánján a büntetés-végrehajtás dolgozói a kegyhely történetével ismerkedtek, majd csoportos beszélgetések következtek, papok, lelkészek vezetésével.
Az irgalom útján a Szegedi Fegyház és Börtönből nyolcan voltak ott az eseményen. Közülük Varró Kinga így összegezte a lélekemelő napot.
„Számomra a zarándoklat teljes lelki nyugalmat hozott a hétköznapjaimba. Jó érzés volt a természetben, a hegyek között eltölteni egy napot, hiszen így megismerkedhettem az ország többi Bv. intézetében dolgozó kollégákkal. A légkör családias volt, azt éreztem, itthon vagyok!”
Menü
Navigáció