Mihály Attila bv. ezredes, a győri büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka úgy véli, a várakozás időszaka az átértékelés időszaka is, ebben a legrosszabb, hogy a fogvatartottak távol töltik az idejüket a szeretteiktől.
"Mindig a hajnal előtti óra a legsötétebb" címmel a súlyosan látássérült Bodnár Zsolt színdarabját láthatták, hallhatták a győri büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjai. A szerzővel és a darabot játszó színészekkel riportoztak a börtönrádiósok, emígy az élmény – advent idején – minden előzetesnek és elítéltnek különleges ajándék lehetett. Persze, mindez nem pótolhatja a legdrágábbat, a szabadságot, a szeretteiktől való távollétet, ami az ünnepekre is érvényes.
Dr. Bodnár Zsolt súlyos látássérültséggel élő jogász még egyetemi évei alatt írta a darabot, amelyet szeptemberben mutattak be. Zsolt a jogi tanulmányait követően jelenleg az Igazságügyi Minisztériumban dolgozik, ám az önkéntes munka sem hiányzik az életéből, – a fogvatartottak rendszeres látogatója: segít, amiben csak tud. Színműve közreadását Hegedűs Ildikó és Molnár Zsolt színművészek vállalták a bv-ben.
Mihály Attila bv. ezredes, a győri büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka úgy véli, a várakozás időszaka az átértékelés időszaka is, ebben a legrosszabb, hogy a fogvatartottak távol töltik az idejüket a szeretteiktől.
– A karácsonyt megelőző programok között megemlíteném a színházi előadást és az egyházakkal való kapcsolattartást. Hét felekezettel vagyunk kapcsolatban: miséznek, istentiszteletet tartanak, beszélgetnek a fogvatartottakkal. Ilyenkor a szabadidős programjainkon túl, vannak kedvezmények: a kapcsolattartóiknak telefonálhatnak, a dolgozó elítéltek néhány napos szabadságra mehetnek, hosszabb ideig nézhetnek tévét.
Harcsás Judit újságíró, Kisalföld