Február utolsó szombatján családi istentisztelet helyszíne volt a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai Kálvin Kápolnája, dr. Fekete Károly református püspök szolgálatával. A II. Helvét Hitvallásról rendezett szellemi vetélkedőn jól szereplő fogvatartottak családtagjaikat is meghívhatták az egyházi rendezvényre, tíz elítélthez tizennégy családtag érkezett.
Koroknai András református börtönlelkész köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Tikász Sándor bv. dandártábornok, intézetparancsnoknak, aki röviden beszélt a történelmi egyházak szerepéről a Szegedi Fegyház és Börtön életében.
Elismeréssel szólt a lelkészek tevékenységéről, mert segítségükkel az elítéltek a börtönben egy kis közösséget találnak, ahol jól érzik magukat, egyben megismerik az Istenhez vezető utat. A benti vallási csoportok támogatásával az emberek szabadulás után könnyebben visszatalálnak a családhoz.
Az istentisztelet közös imával kezdődött, ami után dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke ismertette a II. Helvét Hitvallás születésének körülményeit.
A reformátusoknak két hitvallási iratuk van, a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás. A II. Helvét Hitvallást Bullinger Henrik zürichi lelkipásztor írta, eredetileg a maga számára 1561-től 1564-ig. Miután a helvét, azaz a svájci református kantonok és gyülekezetek elfogadták, 1566. március elsején, éppen 450 évvel ezelőtt jelent meg. Ezt 1567-ben Debrecenben is aláírták. Innen számítjuk a Magyarországi Református Egyház létrejöttét.
A püspök a Bibliából az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvből Péter és János apostolok tanúságtételét idézte fel. "A tanú szava szent dolog és minden keresztény hívő embert kötelez." - hangsúlyozta.
A II. Helvét Hitvallásról az ország szinte minden börtönében rendeztek elítélteknek vetélkedőt. Tíz református börtönlelkész állította össze a feladatsort, amit a Szegedi Fegyház és Börtön I. és III. objektumában huszonnégy fogvatartott oldott meg. "Az igazi vizsga az lesz, amikor egymással cselekszünk jót" – mondta dr. Fekete Károly püspök, majd leült a harmóniumhoz és egy olasz szerző, Domenico Zipoli és Bach műveit játszotta el az egybegyűlteknek.
Ezután a börtönlét nehézségeiről és áldásairól beszéltek a bizonyságtételt tevő fogvatartottak.
Egyikük a Csillag Mars téri épületében tölti büntetését és elmesélte, hogy milyen komoly törés volt a családjának, mikor börtönbe került, szinte összeomlott az élete. A vallásnak köszönheti, hogy megtalálta, ami majd visszavezeti a szabad életbe, hiszen tíz hónap múlva szabadul. Bent a börtönben szociális szakgondozói és egyházi tanulmányokat folytat. A börtönévek elviseléséhez erőt adott számára, hogy a családja mögötte állt, és bent a börtönben hívő lett. Az istentiszteleten felesége és édesapja mellette ült. Egy másik fogvatartott öt éve van Nagyfán és már a kezdetektől fogva a református gyülekezet tagja lett, hiszen kisgyermekkora óta református, még a nagymamájától kapta a Bibliáját. Fiatal felnőttként nem járt templomba, mint mondta: "a rohanó élet elragadta Isten szeretetétől". Bent a börtönben talált rá ismét erre az érzésre. Beszélt az egyházi foglalkozások felszabadult légköréről, és két verset is elszavalt.
Az istentisztelet Juhász Tibor római katolikus börtönlelkész beszámolójával folytatódott, melyben személyes életútjáról említett néhány mozzanatot, mikor kispapként kórházi betegek lelkigondozója volt, valamint beszámolt a Szegedi Fegyház és Börtönben folyó hitéleti tevékenységről.
Kiemelte a Katolikus Kultúr Kör színpadi előadásait, és hogy a családi istentiszteletek, szentmisék rendszeressé váltak az intézet mindhárom objektumában.
Végül a II. Helvét Hitvallás vetélkedőn eredményesen szereplő fogvatartottak egy-egy képeskönyvet kaptak ajándékba a debreceni Nagytemplomról dr. Fekete Károly püspöktől. Tikász Sándor bv. dandártábornok, intézetparancsnok pedig az egyik elítélt által készített alkotást adta át a református püspöknek, amely a debreceni Nagytemplomot ábrázolja.
Ezután az istentisztelet a Himnusz közös énekével zárult. Délben a fogvatartottak családtagjaikkal, az intézet vezetésével és a vendégekkel együtt ebédeltek.