„Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944-1945-ben” címmel 2017. október 27-én emléknapot rendeztek a Csillagbörtönben.
Lajtár József bv.vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese köszöntötte, a társ fegyveres, rendvédelmi, igazságügyi és civilszervezetek vezetőit.
Elmondta, hogy Magyarországon egyedül a Csillagbörtön falán őrzi emléktábla a hadifoglyok emlékét. Itt emlékezhetnek azok a hozzátartozók, akik a hadifogolytáborokban elveszítették hozzátartozóikat, hiszen sok ember nem tért haza családjához, életét vesztette a hadifogságban. Hangsúlyozta, hogy az ember méltóságát azzal óvjuk meg, ha emlékezünk a hősökre. Ezért is támogatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy az áldozatoknak méltó emléke maradjon fenn az utódoknak.
Ezután Zakar Péter, a Csongrád Megyei Kormányhivatal igazgatója mondott beszédet, mint mondta a hivatal missziójának tekintette a hadifogolytáborokra való emlékezést. A kommunizmus bűnei nem maradhatnak kibeszéletlenek.
Az emléknap előzménye, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, a Csongrád Megyei Kormányhivatallal, a Szeged-Csanádi Egyházmegyével és a Csongrád Megyei Levéltárral az elhunyt hadifoglyok emlékére szervezett egy évvel ezelőtt konferenciát „Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944-1945-ben” címmel. A történeti kutatások szerint a Szegedi Csillagbörtön Mars téri épületeiben, a megszálló Szovjet Vörös Hadsereg 1944 októberétől 1945 májusáig hadifogolytábort működtetett, ahol háromezer katona, és civil veszítette életét. Akkoriban a négyszáz főre kialakított börtönben tizenkétezer főt tartottak fogva, a túlzsúfoltság hússzoros volt. Az elégtelen élelmezés és az alapvető higiénés feltételek hiánya miatt 1945 tavaszán kitört a tífuszjárvány. Egy túlélő elbeszélése szerint a hadifoglyok jelentős része nagy kínok közt, orvos, felcser és gyógyszer nélkül nyomorultul lelte halálát. Az elhunytakat előbb a börtön udvarán, majd a város temetőjében jelöletlen tömegsírokba helyezték. Az áldozatok emlékére, a Szegedi Fegyház és Börtön homlokzatán elhelyezett emléktábla avatásával fejeződött be a rendezvény.
A hadifogolytáborról vizsga dokumentumfilm is készült „Láger a Mars téren” címmel. A film alkotója ezen a konferencián kapott ihletet, hogy feldolgozza ezt a témát.
Ezzel megszületett egy hagyomány, hiszen 2017. október 27-én a hadifogoly-kutatások legfrissebb eredményeit ismerhették meg a Csillagbörtön dísztermében.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke „A nemzeti emlékezés a köztudatban” címmel tartott előadást.
„Ne felejtsünk! Emlékezzünk” – ezekkel a szavakkal kezdte előadását. Ismertette, hogy a szovjet hadifogolytáborokba hurcoltak egyharmada volt civil. Szerinte az 1956-os forradalom 1940-ben kezdődött, tömeges terrorral, amely szinte majdnem minden magyar családot érintett. Tavaly rendezték meg Magyarországon a Gulág Emlékévet és van még tennivaló bőven, hiszen rengeteg kibeszéletlen történettel találkoztak rendezvényeik alkalmával. Dr. Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető docense a hadifogoly történetek legfrissebb szegedi kutatásait ismertette, előadásában elmondta, hogy a korabeli Magyarországon 15 millió ember élt és egymillió lakost érintett a hadifogság.
Részletesen beszélt a magyarországi gyűjtőtáborokról. Szegeden a hadifogolytáborban kitört tífuszjárvány után naponta 100 embert temettek tömegsírokba méltatlanul. A táborokban tilos volt naplót, vagy bármilyen feljegyzést vezetni. Mikor a gyűjtőpontokon bevagonírozták az ártatlan foglyokat, azt mondták nekik, hogy csak egy kicsi munkára viszik őket, „málenkij robotra”, de ebből 4-5 év kényszermunka lett valamelyik szovjet táborban. Szomorú tényként említette, hogy 560 nőt is elvittek hadifogolynak. „Beszélni kell róla” hívta fel a hallgatóság figyelmét, mert az emlékezés a gyökereinket jelenti. A Szegedi Fegyház és Börtön dísztermében végül a Katasztrófavédelem Központi Zenekara adott hangversenyt.
Délben az intézet homlokzatán elhelyezett emléktábla koszorúzásával fejeződött be az emléknap, Dr. Kis-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök szolgálatával, majd a rendezvény vendégei megkoszorúzták a márványtáblát.
