_gyor.jpg)
Februárban megszólal a börtönrádió a győri rácsok mögött, s maguk a fogvatartottak közlik rabtársaikkal a friss híreket. Emellett saját zenés, beszélgetős műsoraik lesznek, s már Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot is meginterjúvolták.
A közeljövőben várhatóan önök is hallhatnak a győri börtönrádió anyagából részleteket a kisalfold.hu-n hamarosan induló blogon, amit a nemrég indult börtönrádió egyik mentora, Sárai Evelyn komáromi tudósítónk gondoz. A büntetés-végrehajtás rendszerében nincs élő adás, jóváhagyáson megy át a most készülő anyag, és februárban megszólal a börtönrádió. A Kisalföld bepillanthatott abba, ahogy a 6 fogvatartott maga vágja a börtöninfót, a két zenés blokkot, a kommentáló „Reggeli triplát" s a vallási vagy művészeti témájú beszélgetést.
Az utóbbi kitalálója, Vince naiv festő, már Fóton is volt kiállítása, ahol egyik képét Göncz Árpád felesége vette meg.
Czifrik Balázs, a börtönrádiót létrehozó és működtető Adj Hangot Egyesület önkéntes munkatársa elmondta: kikötés, hogy nemi erőszakot vagy kiskorú elleni erőszakot elkövető elítélt nem lehet rádiós, de a rabokkal hetente kétszer találkozó mentorok nem firtatják, hogy kit miért ítéltek el. Mi ettől még tudjuk, hogy többen a kábítószer vagy testi sértés miatt töltik éveiket a győri intézetben. A novemberben indult képzésen először a technikával ismerkedtek a rabok, majd maguk gondolták ki a műsort.
_gyor.jpg)
A mélyen vallásos Attila például Várszegi Asztrikkal készített interjút, a pannonhalmi főapát a börtön falai között nyilatkozott. „Életem első interjúja mély víz volt, ott ült a főapát úr, az ajtóban állt a parancsnok úr, a börtönlelkész, mellettem a nevelőtiszt. A főapát nagyon készséges volt és sok időt szánt ránk" – számolt be az elítélt. Várszegi Asztrik például arról beszélt, hogy a szabadulók visszailleszkedéséhez szükség volna egy zsilipelő intézményre, hogy amíg a család nélkül álló volt elítélteknek nincs hová menniük, addig befogadást nyerjenek, s ne a börtönbe vezessen vissza az útjuk.
_gyor.jpg)
Úgy tudjuk, a váciak közt akad, aki szabadulása után rádiónál helyezkedett el, de nem ez a cél – mondta Czifrik Balázs –, hanem hogy a bent töltött idő legyen aktív és segítse a visszailleszkedést a „civil" társadalomba. Ennek fontosságát egy 9 évre ítélt rab, Gyula, a rádió egyik főszerkesztője érzékeltette a Kisalföldnek.
– Itt nagyon kevés különbség van a szerda és a vasárnap között, kis eltérésekkel egymást követik az ébresztő, a reggeli, a délelőtti program, az ebéd, a délutáni program, a vacsora és az alvás. Óra nélkül tudjuk az időt, ha nem vigyázunk, minden cselekvés automatizálódik, a gondolkodási képesség lecsökken, nem foglalkozik az ember azzal, hogy hogyan oldjon meg valamit. Sodródunk a napokkal, akár a hónapokkal is, és azon kapja magát az ember, hogy eltelt egy év. Miközben rengeteg minden történt odakint, itt bent nem tudok visszaemlékezni, mi volt fél évvel vagy két hónappal ezelőtt, mert nincs mihez kötni az időt. Sokszor nem találom a szavakat és nem gondolkodom – vallja a kábítószeres ügy miatt elítélt 28 éves, egyetemet végzett pénzügyi szakember. – A rádiózásban találtam meg azt, ami új, ami itt is valódi kihívást jelent és segít, hogy megőrizzem azt, aki voltam.
Laczó Balázs újságíró, Kisalföld
Az írás az alábbi linken is elérhető: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/jo_reggelt_rabtarsak_jon__a_bortonradio_elso_adasa_gyorben/2461405/