Az Anya-gyermek Részleg 2002. februárjában ideiglenes jelleggel a Fiatalkorúak Regionális Intézete egyik lakóegységében kezdte meg tevékenységét. 2003. decemberére Kiss Illés Mónika tervei szerint elkészült az új, összesen húsz mamát és kicsinyét befogadó részleg. Itt azok a nők vannak elhelyezve – gyermekükkel -, akik a börtönben szültek. A helyzet speciális, hiszen az anyák bűnt követtek el, amiért szabadságvesztésre ítélte őket a bíróság, ám a babák nem fogvatartottak, szabad emberkék. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a kicsiket akkor érné a legnagyobb károsodás, ha épp ebben az életkorban megvonnánk tőlük az anyai melegséget, szeretetet.
A babák egy éves korukig anyjukkal maradhatnak, s csak utána kerülnek ki családjukhoz, vagy (rendezetlen családi körülmények estén) állami gondozásba. Amíg az intézetben vannak, egy gyermekorvos látja el az orvosi felügyeletüket, s állandó jelenlétével egy főápoló és csecsemőgondozók szavatolják, hogy a részleg lakói egy pillanatra sem maradjanak egészségügyi szakmai segítség nélkül.
A Mátyási utcai és a „félig nyitott” börtön átadása között több mint kilencven év telt el. És ez a csaknem évszázadnyi időtávlat nem csupán a modernebb, szebb épületekben, hanem a fogva tartás körülményeinek változásaiban is megmutatkozik.
Egyfajta időutazásnak felel meg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet I. számú (Mátyási utcai), majd a II. számú (Wéber Ede utcai) részlegének meglátogatása.
A kétségtelenül meglévő kontrasztban egyben fellelhető a hazai büntetés-végrehajtás kettőssége is: egyrészről a több mint száz esztendős, zsúfolt, lelakott börtön, másrészt a korszerű, európai színvonalú, a fogvatartottaknak egyszemélyes elhelyezést (privát szférát) biztosító modern fegyintézet, amely avatásakor példátlan volt a maga nemében a hazai büntetés-végrehajtásban.