Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet

 Kecskemét város az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata több alföldi városra jellemző módon gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös utat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél.
A város központjában, a jelenlegi Kecskeméti Törvényszékkel egy épületegyüttest alkotva, található meg a Mátyási u. 2. szám alatt fekvő börtön épülete.
Egyfajta időutazásnak felel meg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet I. számú (Mátyási utcai), majd  a II. számú (Wéber Ede utcai) részlegének meglátogatása.
A kétségtelenül meglévő kontrasztban egyben fellelhető a hazai büntetés-végrehajtás kettőssége is: egyrészről a több mint száz esztendős, zsúfolt  börtön, másrészt a korszerű, európai színvonalú, egyszemélyes elhelyezést (privát szférát) a fogvatarottaknak szavatoló, kiscsoportos foglalkozások helyszíneként szolgáló közös helyiségeit is magában foglaló modern intézet.
A Mátyási utcai és a „félig nyitott” börtön átadása között több, mint kilencven év telt el. És ez a csaknem évszázadnyi időtávlat nem csupán a modernebb, szebb épületekben, hanem a fogva tartás körülményeinek változásaiban is megmutatkozik. A XIX.-XX. század fordulójának hazánkban tapasztalható börtönépítési lendülete hosszú időre megtört. Évtizedekig alig született új bv-intézet. A kecskeméti beruházás-sorozattal a magyar börtönökben egy megújulási folyamat vette kezdetét. A „Hírös város” Wéber Ede utcai egységében három olyan részleg („félig nyitott” börtön, Fiatalkorú Regionális Bv. Intézet, Anya-gyermek részleg) kezdte meg működését, amely avatásakor példátlan volt a maga nemében a hazai büntetés-végrehajtásban.

Dr. Zakhar Tibor bv. ezredes
intézetparancsnok