- Munkánkban hangsúlyos a szabadulásra való felkészítés, a visszailleszkedés segítése. Ebben fontos szerepet töltenek be az egyházak, a büntetés-végrehajtás együttműködő partnerei – nyilatkozta Mihály Attila bv. ezredes, a győri börtön parancsnoka. – Hét felekezet képviselői szolgálnak nálunk, de tovább bővítjük a kört, többek között a görögkatolikus egyházzal és a papnevelő intézettel.
A parancsnok elmondta, a migránsok megjelenése intézményüket is érintette, hiszen a megyében számos embercsempészt fogtak el, akik náluk vannak előzetes letartóztatásban, de kerültek a győri börtönbe migránsok is.
- Mivel ők más kultúrából, más vallási környezetből érkeztek, ezt figyelembe kell vennünk a velük való foglalkozásnál. Például az étkezésnél, az ünnepeiknél, de a tisztálkodási szokásaiknál is. Ebben is komoly koordinátori szerepe van a börtönlelkészünknek.
A tegnapi programon a jelenlegi európai keresztény-iszlám helyzetről és viszonyról, a radikális iszlámról és a jövő kilátásairól, a migránskérdés egyház- és biztonságpolitikai szempontjairól tartott előadást Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, külügyi és biztonságpolitikai szakértő.
- Líbiában nőttem fel, Kuvaitban jártam egyetemre, jól ismerem az arab, a muszlim világot. Az iszlám szóban szereplő „szálám” azt jelenti, hogy „békesség”. Az iszlám összességében a békesség vallása. Egymilliárd-kétszázmillió muszlim él a világban – keresztény is ugyanennyi -, közülük nem a vallásukat hűen követőkkel van baj, hanem a szélsőségesek megjelenésével – említette Fischl Vilmos.
– Megemlíteném, hogy a két magyar iszlám közösség egyhangúlag elítélte például a Charlie Hebdo elleni terrortámadást. Ha valaki muszlim, az nem azt jelenti, hogy terrorista. Hogy ne alakuljanak ki a szélsőségek, abban komoly felelősségük van az egyházaknak is. A jelenlegi helyzet talán ráébreszt bennünket arra, hogy vegyük komolyan kereszténységünket.