Az I. Országos Pártfogói Konferencián a tapasztalatok és a tudás cseréjét, a konkrét, megélt példák kifejtését tűztük ki célul. Fontos az érdekek érvényesítése, egy olyan szakmai konferencia létrehozása, mely akár évente ismétlődhet, hozzájárulva ezzel a megfelelő szakmai együttműködés kialakításához és a kompetens munkavégzéshez. A rendezvényen az ország pártfogó felügyelői, és a reintegrációs szakterületen dolgozó kollégák vettek részt.
A 2016-os év, a Pártfogás Éve. Az átalakult, jelenleg működő pártfogói rendszer széles szakmai palettával és megfelelő szakemberekkel rendelkezik. A szakemberek együttműködésére szükség van, az ismereteiknek, élményeiknek megosztását célzó törekvések elengedhetetlenek. Fontos egy olyan lehetőség megteremtése, melynek során a pártfogók saját tapasztalataikat, élményeiket megoszthatják, egyes esetekben kicserélhetik, akár még egymás hibáiból és eredményeiből is tanulhatnak. Intézetünk ezért tartotta különösen fontosnak, hogy a Pártfogás Évében megrendezze az I. Országos Pártfogói Konferenciát, ahol a meghívott, országosan elismert előadok nemcsak a vendégeknek, a személyi állománynak, hanem egymásnak is átadhatták, megmutathatták munkájuk során szerzett hasznos ismereteiket.
Dr. Füzesi Viktor bv. ezredes, az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka megnyitójában bemutatta az intézetet, ismertette a konferencia ötletének és megvalósításának körülményeit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács pályázatának keretén belül megvalósuló programokat.
Elmondta, hogy a pártfogói munka külön szakterület, és ahogy a pártfogás – amelynek szinonímái: oltalom, patronálás, támogatás, segítség, szubvenció, dotáció, hozzájárulás, szponzorálás, finanszírozás, segédkezés – is igen szerteágazó tevékenység, legalább annyira sokrétű a jelenleg folyó pártfogói munka Magyarországon. Az ország összes büntetés-végrehajtási intézetében büntetés-végrehajtási pártfogó is dolgozik a reitegrációs tisztek mellett. Ők azok, akik a szabadulás előszobájában közösen készítik fel a fogvatartottat/szabadultat. A cél, hogy a szabadult ember képes legyen jövőjét megalapozni, önmagát eltartani és elfogadtatni mindazokkal, akik kint várják, vagy éppen nem várják.
Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese "A pártfogás éve, a pártfogói tevékenység értékelése a büntetés-végrehajtási szervezetben" címmel tartott előadást, melyben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács reintegrációs fejlesztésben nélkülözhetetlen szerepét emelte ki. Köszönetet mondott az elnökségnek, hogy a rendezvényt, és a szervezetet egyaránt támogatta. Kiemelte: az NBT pályázatai és képzései révén megkerülhetetlen stratégiai partnerévé vált a büntetés-végrehajtásnak.
Ismertette a bűnismétlés minimalizálásában kulcsszerepet játszó pártfogói rendszer átalakulásának menetét, majd hangsúlyozta, hogy a lezajlott sikeres integráció – amely sokkal eredményesebb szakmai munkát tesz lehetővé – személyesen is régi vágya volt. Kiemelte: jelenleg 28 intézetben 55 pártfogó tevékenykedik, de ennél többre van szükség. A létszám bővítéséhez szükséges vezetői döntés már megszületett, a finanszírozás kérdéses még. Ismertette, hogy a több mint tizenegyezer ellátott pártfogói ügyből 1828 szakértői vélemény, 6381 utógondozás, és 2883 reintegrációs gondozás volt. A szakértői vélemények jó színvonalát is kiemelte, amelyekre alappal támaszkodhatnak a bíróságok. Elmondta, hogy új informatikai pártfogói modul készül. A 2016-os év fő feladatai közé sorolta a jogszabályi módosítások bevezetését, valamint a reintegrációs őrizet, a társadalmi kötődés program, és az EVSZ intézményének bővítését. Fontos továbbá az időskorú fogvatartottakkal történő külön gondoskodás, a kockázatkezelési módszerek alkalmazása, a módszertani képzések folytatása, ahogyan kiemelt feladat lesz a beinduló EFOP pályázati program megvalósítása is. Kiemelkedőnek nevezte az együttműködő szervezetek segítő munkáját, és a velük kötött megállapodásokat, amelyek biztosítják a hatékonyabb és sikeresebb reintegrációt, a minőségi munkavégzést, és a stabilizációt. Ezt követően hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a pártfogói rendszernek is külön arculata legyen.
Zárszavában arra kérte a jelenlévőket, hogy ezeket az elveket alkalmazva végezzék munkájukat.
A reintegrációs őrizet előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól Juhász Ferenc bv. alezredes, a BvOP Pártfogó Felügyeleti Osztály vezetője tartott előadást. Elmondta, hogy a reintegrációs célok mellett a zsúfoltság csökkentését is elősegítheti ez a jogintézmény, de gyakorlati tapasztalatokon keresztül a még fennálló anomáliákat is ismertette. A megtett és tervezett intézkedésekre, illetve a kiterjesztés lehetőségének vizsgálatára is kitért.
Dr. Mikó Ferenc bv. bíró a gyakorlati hibákra hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy a bírósági álláspontok is eltérnek bizonyos esetekben. Ilyenek a kizáró okok, a feltöltőkártyás villanyóra elfogadása, az elrendelés csúszásának oka. Végül dr. Mikó Ferenc elismerően szólt a pártfogók, a bv. intézetek és a bíróság közötti sikeres együttműködésről.
Dr. Vincze Eszter bv. ügyész elmondta, hogy a pártfogói vélemények nagyban segítik a munkájukat, főleg a nagyobb intézeteknél, ahol nincs annyi személyes kapcsolat a fogvatartottak és az ügyészség között. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a többi kedvezménnyel együtt a reintegrációs őrizetet is ki kell érdemelni.
A reintegrációs gondozásba vételről és a szabadultak utógondozásának gyakorlati tapasztalatairól Mácsai Éva, az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet pártfogója beszélt. Előadásában gyakorlati példákon keresztül ismertette a pártfogók fő feladatait.
Hozzászólóként a közfoglalkoztatásról, és a munkába állásról dr. Hajdú Szilvia, a Kunszentmiklósi Járási Hivatal osztályvezetője beszélt. Elmondta, hogy a teljes foglalkoztatottság a cél, bár a közfoglalkoztatás egy vidékfejlesztési, területfejlesztési munkálatokat ellátó feladat, amely – a segély helyett munka elvéből adódóan – mégis kényszerhelyzet, átmeneti munkalehetőség.
Kiss Attila foglalkoztatási osztályvezető ennek gyakorlati megvalósulásáról, a képzésekről, a TÁMOP-projektről, valamint az intézetben is szervezett targoncavezetői szakképzésről is beszélt.
"A progresszív rezsimrendszer és a társadalmi kötődés program, mint új jogintézmények gyakorlati megvalósulása" címmel dr. Bogotyán Róbert bv. ezredes, a BvOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője tartott előadást. Ismertette a főosztály jogállását, a KEK-rendszer és a progresszív rezsimrendszer fontosságát:
– Az együttműködő fogvatartott a végrehajtási fokozatoktól függően tulajdonképpen karriert futhat be az intézetben a különböző kedvezmények lehetőségével.Emiatt olyan fontosak ezek a rendszerek, az egyéniesítés, és a Befogadási és Fogvatartási Bizottságok működése. A társadalmi kötődés program haszna pedig az, hogy a kezdeményezésben részt vevő fogvatartott munkába állhat. A juttatások, jutalmazások rendszere is más, az eltávozások, a külső munkavégzés, a külső tanulmányok mind más szabályok alá esnek, melyek a visszailleszkedést segítik elő. Végezetül ismertette a javasolt változásokat is.
