Magyarországon kísérleti jelleggel, első alkalommal került megrendezésre 2017. március 9-én a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben a Reintegrációs Café elnevezésű program, melyben közigazgatási, büntetés-végrehajtási szakemberek, fogvatartottak és hozzátartozóik vettek részt.
A gyulai börtön továbbra is igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a börtön lakói szabadulásuk után olyan jogkövető állampolgárok legyenek, akiket a társadalom befogad és elfogad. Az intézet szakmai stábja egy Nyugat-Európában már bevált módszert hívott segítségül ahhoz, hogy a szabadulásuk előtt álló fogvatartottaknak segítséget nyújtson. Ennek a törekvésnek lehettek tanúi azok, akik az intézet felkérésére, szakemberként jelentek meg a Reintegrációs Cafén.
Fontosnak tartották a szervezők, hogy olyan szakemberek vegyenek részt a programban, akik naponta képzési, oktatási, lakhatási és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkoznak. E mellett elengedhetetlen részesei voltak a rendezvénynek a bv. intézet szakemberei – bv. osztályvezető, pártfogók – akik már a szabadulás előtt képet kapnak a fogvatartottakról, szabadulás után pedig meghatározott ideig nyomon követik a szabadultak életét. Természetesen a főszereplők maguk a fogvatartottak voltak, valamint a közvetlen hozzátartozók, mint elsődleges kapocs a külvilághoz.
Az elmúlt években kialakított civil és közigazgatási kapcsolatok eredményessége mutatkozott meg abban, hogy a felkért szervezetek érdeklődve és a segítségnyújtás reményében csatlakoztak a kezdeményezéshez. Bizonyítja ezt az, hogy Pántya Imre, a Békés Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese, a Gyulai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának két szakembere, Sós Judit, a Gyulai Önkormányzat Szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztályának osztályvezetője, Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum fő-igazgatója is alanya volt az eseménynek.
A három asztalnál folyó beszélgetéseket megelőző sajtótájékoztatón Hafenscher Csaba Zoltán bv. ezredes, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta: " Mindenképpen megéri kipróbálni az eddig büntetés-végrehajtási szervezeten belül nem ismert innovatív módszert, amellyel még inkább segíteni kívánunk a bent lévő fogvatartottak számára, hogy ítéletüket letöltve a társadalom hasznos tagjává válhassanak."
Majd Pántya Imre főosztályvezető-helyettes néhány szóban összefoglalta a fogvatartottakra vetített lehetőségeket: "Elsősorban a képzésben és mindennapi munkájukban próbálják segíteni a szabadultakat, legyen az közfoglalkoztatás, vagy elsődleges munkaerő-piaci állásokra történő közvetítés. Fontos, hogy a szabadultaknak legyen mindennapi jövedelme, amihez a Kormányhivatalok Foglalkoztatási Szolgálatai tudnak segítséget nyújtani."
Végezetül Mucsi Balázs főigazgató mondta el azt, hogy a Képzési Centrum milyen segítséget tud nyújtani a szabadulók számára: "A fogvatartottak szabadulásuk után rögös úton haladva tudnak állást keresni, képezni magukat és a társadalom hasznos tagjává válni. Ebben tud segíteni a Békéscsabai Szakképzési Centrum, amely különböző területeken tud képzéseket nyújtani."
A Café módszertan meghonosítása a rendvédelmi szervek területén már elkezdődött – Dr. Molnár Katalin Phd., a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense Police Café néven hatékonyan alkalmazza. Ennek mintájára, mint moderátor a büntetés-végrehajtással és az együttműködő partnerekkel kívánja lebonyolítani teszt jelleggel a programot, melyről a következőket mondta el: " A fogvatartottak számára sokat jelenthet egy-egy ilyen kötetlenebb beszélgetés. Az ő világuk, az ő nehézségeik, az ő problémáik kerülnek terítékre, de nem úgy, hogy a résztvevők megmondják, hogy mi a baj, mire figyeljenek, hanem megpróbáljuk a Café módszertannal – a kis körökben történő beszélgetésekkel – kiszedni belőlük, hogy ők mondják el a problémáikat, ők tehessék fel a kérdéseiket."
A konzultáció megkezdése a helyfoglalással kezdődött, melynek lényege az volt, hogy minden asztalnak témagazdája volt a saját szakterületének képviseletében. Minden állomáson jelen voltak fogvatartottak, hozzátartozók, bv. képviselők. A háromszor 25 perces kötetlen beszélgetések fő vezérfonala az őszinteség és az egyenrangúság volt. Mindenki előadhatta az éppen aktuális problémáját az adott témában, a beszélgetések folytán pedig megoldásokat, lehetőségeket tártak fel egymásnak a felek, de mint mindenhol, azért itt is maradtak megválaszolatlan kérdések is.
A beszélgetések befejeztével a témagazdák egyenként osztották meg a résztvevőkkel a tapasztalataikat és az asztaloknál elhangzott főbb momentumokat. A délután zárásaként Dr. Molnár Katalin összegezte a tapasztaltakat és a hallottakat. Kiemelte, hogy az ő meglátása szerint ugyan most csak egy teszt volt ez az esemény, de a módszer eredményes lehet a bv. szervezetében a sikeres reintegráció kérdésében.