A Fővárosi Bv. Intézetben – a generális prevenció jegyében – a 2014/2015-ös tanév óta zajlik szervezett kereteken belül a bűnmegelőzési célú intézetlátogatási program, a pályázat útján elnyert, a Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított 8 millió forintos keretösszegből.
Az emberi természet egyik sajátossága, hogy úgy véljük, rossz dolgok csak mással történhetnek. A szülő meggyőződése, hogy a nyolcadikos vagy középiskolás gyermeke alkoholt sosem kóstolt, a kábítószert pedig maximum a híradásokból ismeri. Az átlagos szülő valószínűleg nem olvas kriminológiai tanulmányokat sem. Michael Gottfredson és Travis Hirschi kriminológusok úgy tartják, hogy van az emberekben egy bizonyos bűnözési hajlandóság, amely a tinédzserkor derekán vagy végén tetőzik, aztán a hátralévő években egyre csökken. Ez a kapcsolat a bűnözés és az életkor között nem változik, „nincs tekintettel nemre, fajra, országra, időszakra és bűncselekményre” – derül ki tanulmányukból. Mindannyian felismerhetjük az említett korosztály esetében a fokozott kockázatvállalási hajlandóságot, az izgalmak keresését, az időnkénti felelőtlenséget, és esetenként a lázadást, a szembehelyezkedést a szülői normákkal.
A XXI. században a fiatalkorúak viselkedése hedonista és kortárs-orientáltabb lett. Bár a legtöbb ilyen korosztályú szubkultúrára nem jellemző a bűnözői viselkedés, az élvezetek hajszolása akár a kiváltó szerek birtoklása, akár a megszerzésükhöz szükséges források előteremtése miatt mégis bűncselekményekhez vezethet. A laikusok számára is egyértelmű, hogy a kortárs csoport befolyása miatt a kábítószer-fogyasztás még a legfiatalabb iskolások között is vagányságnak tűnhet, és emiatt teret nyerhet. Cinkostársat igényel az iskolakerülés is, ami az egyébként jó gyerekeket is a bukás és a munkanélküliség útjára viheti. A kortárs csoport hierarchiájában az előkelőbb hely kivívása érdekében kipattanó verekedés, a pitiáner lopások és a szórakozással párosuló alkoholfogyasztás a serdülőkor és a korai felnőttkor velejárói. Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogyan befolyásoljunk egy kortárs csoportot a békés együttélés érdekében, amelyben belső szabályok, „törvények” formálják a még kiforratlan fiatalok szociális viselkedését? Ki és mi biztosítja a szabályok betartását? A fiatalok és a felnőttek is bizonyos kontrolltényezők, belső vagy külső visszatartás hatására követik a törvényeket. A bűnözői karrier akkor alakul, ha a kontrollt gyakorló erők gyengék, esetenként teljes mértékben hiányoznak.
Az intézetlátogatások során a diákok egy rövid prezentációt hallgatnak végig, mely bemutatja a büntetés-végrehajtás szervezetét, valamint azokat a bűncselekményeket, amelyek a célközönség szempontjából relevánsak. A cél az, hogy az iskolások realizálják, a deviáns magatartásnak bizony következményei vannak, a tilalmak megszegői felett kontrollt kell gyakorolni.
A bűnmegelőzési intézetlátogatások során az intézet lehetőséget biztosít, hogy a történetüket – nyilvánosság előtt – vállaló fogvatartottakhoz kérdéseket tegyenek fel a diákok, mi vezetett a bűncselekmény elkövetéséig. Francis Ivan Nye amerikai kriminológus álláspontja alapján az elsődleges bűnmegelőzés az egyéni önismeretben rejlik, így a közvetett kontroll abból ered, hogy az egyén nem azonosítja magát a bűnelkövetőkkel. A részt vevő iskolák visszajelzései alátámasztják a fenti hipotézist, ugyanis „természetesen a legérdekesebb és legtanulságosabb résznek az elítéltekkel való testközeli beszélgetés bizonyult”. A cél tehát olyan empíriák, hiteles egyéni történetek átadása, mely elősegíti a szabálykövetést, a „bűntudat vagy szégyen” kategóriájának beillesztését a racionális döntés folyamatába, és bemutatja a tettek következményét. A leghatékonyabb bűnmegelőzés, ha a külső kényszerrel, szinte szokványos szülői tilalommal ellentétben az „elrettentő példák” eredményeként belső visszatartás, önkontroll jegyében mond valaki nemet a kockázatos magatartásformákra, végeredményben a bűnelkövetői életmódra, hiszen nem akar a látott körülmények közé kerülni. Mindehhez nélkülözhetetlen a felelősségérzet, a reális énkép és önértékelés, az önismeret és a lelkiismeret életre hívása, hogy eligazodjon a fiatal a valós élet korlátainak és felelősségeinek rendszerében.
A 2016/2017. tanévre szóló bűnmegelőzési célú intézetlátogatásokra vonatkozó program keretében januártól a 2017. év végéig 50 alkalommal 14 iskola diákcsoportjai tettek látogatást az intézet I., II. vagy III. objektumában. Iskolánkként 1-9 általában 20-22 fős, 14-18 év közötti fiatalokból álló csoport érkezett.
Tekintettel a nagyszámú megkeresésre, az intézet a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan is benyújtotta, majd sikeresen elnyerte a pályázatot, a látogatások szervezése és lebonyolítása, így a jövőben is folytatódik.
