A XIX. sz. második felében Gyula és Békés vármegye szempontjából sorsdöntő kérdés volt az, hogy hol kap helyet az újonnan építendő Törvényszéki Palota, amely magába foglalja a börtön épületét is. A feltörekvő rivális település, Békéscsaba mindent igyekezett elkövetni, hogy megszerezze a törvényszéket és ezzel együtt a megyeszékhelyi rangot is.
Egy évtizedes lobi tevékenységet folytatott a két település a korabeli kormányzatnál az igazságszolgáltatás székhelyének megszerzése érdekében.
Ugyanakkor a törvényszékek végleges rendezése miatt Békés vármegyét az a veszély fenyegette, hogy a szomszédos vármegyékhez csatolják.
Terényi Lajos határozottságának és állhatatosságának köszönhetően végül 1895-ben Gyula város képviselőtestülete kérte, hogy a törvényszéki palotát államköltségen építessék fel, mivel a város igen szerény anyagi helyzetben – eladósodott – ezért újabb áldozatokat már nem képes hozni.
Erdély Sándor igazságügyi miniszter 1896 nyarán értesítette Békés vármegyét, hogy Gyulán új fogházat és törvényszéki palotát fog építeni, amely továbbra is biztosította Békés vármegye fennmaradását és Gyula közigazgatási és törvénykezési székhely jellegét. 1899. március 12-én Erdély Sándort Gyula díszpolgárrá avatták és a korabeli Sugárutat Erdély Sándor –sugárútnak nevezték el. Ma a börtön melletti kis utca őrzi a város jótevőjének nevét, a Sugárút ma Béke-sugárút.


Az épület, a kiegyezést követően a Csemegi-kódex szellemének megfelelő elvek alapján, 1899-ben épült. 1897. október 28-án hagyta jóvá a képviselő testület a Wagner Gyula által készített tervet, a Megyei Törvényszék épületéről. A kivitelezés Szilágyi és Robelli nevű szegedi vállalkozók munkáját dicséri, akik mindössze 2 év alatt építették fel a Béke sugárút legszebb épületét.
1899.október 1-jén az igazságügyi palota és a fogház építését befejezték és átadták rendeltetésének.
A fogház épülete magába foglalta a fogházfelügyelői és az ún. őrmesteri lakást is. A korabeli” Békés” című lap a következőket írja a börtönről: ”A börtönhelység modern elrendezése a higiéniai és a humanizmusnak mintegy túltengése. Az összes helységek itt melyek a földszinten és a kettéosztott emeleten vannak központi forróvíz-fűtésre vannak berendezkedve. A földszinten vannak a munkatermek, fürdőszoba, konyhák. A két emeleten a börtön –férfi és női osztályon- valamint a kórtermek vannak.”
Többségében kisméretű, egyszemélyes zárkákat alakítottak ki és ennek megfelelően 70 fő befogadására tervezték, de már a kezdetkor is zsúfolt volt, mivel rendszeresen 100 – 150 fogvatartottat helyeztek el itt.


A Békés Megyei Büntetés-végrehajtási intézet jelentősebb átalakítására csak 100 év múlva 1995-96-ban került sor, amikor hozzáépítéssel új konyha, étkező és irodatömböt adtak át. E bővítéssel nagymértékben javult a fogvatartottak ellátása és a személyi állomány munkakörülménye is.
Az épületben az évek során több átalakítás, felújítás történt. 1994-ben új épületszárny épült, ahol új konyha, ebédlő, öltözők és irodahelyiségek kaptak helyet. Kiépítették az informatikai és a számítógépes biztonsági rendszert. 2000-ben a belső udvaron új ügyvédi beszélő épült, valamint új korszerű belgyógyász és fogorvosi rendelőt is átadtak. 2002-ben befejeződött a külső homlokzat teljes felújítása, valamint a bíróság belső helyiségeinek rekonstrukciója.

 


 Forrás: Békés Megyei BV Intézet