Egy modernnek aligha mondható probléma oldódik meg végre az ország több börtöne után a győriben is: fallal választják le a vécéket. Sopronkőhidán már sor került rá, mivel a nagy zárkákkal könnyebb dolga van a tervezőnek.
Már Gönczöl Katalin is sok bíráló megállapítást tett ombudsmanként a magyar börtönök vécéire az ezredforduló körül, azóta legalább az ülőkék többségét függönnyel választották le, s ha belegondolunk, innentől számítva hívhatók „illemhelynek". Ám a kőművesmunka még mindig évekig váratott magára, s amikor a nagy zárkák után a kis zárkák vécéinek leválasztását vették tervbe, egy sajátos, XIX. századi problémával találkoztak.
Mihály Attila, a megyei büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka megkeresésünkre elmondta: az örökség annak köszönhető, hogy a régi törvényszéki fogház épülete 130 évvel ezelőtt egyrészt kis alapterületű zárkákkal épült, másrészt nem volt még vízöblítéses vécé. A tervezők ezért nem is hagytak helyet neki az átlagosan négyszer két és fél méteres zárkákban.
– A helyiségeket úgy kell elképzelni, hogy a téglalap rövid oldalán, középen van az ajtó, s mert a vízcsövek a folyosóról vezetnek be, az ajtó mellett helyezték el a vizesblokkokat. Azt a néhány métert az ajtó kettéosztja, a megmaradó részt pedig fallal már lehetetlen lenne leválasztani, mert nem maradna hely a fogvatartottnak – magyarázza Mihály Attila ezredes. Ezért az a megoldás született, hogy az ajtókat arrébb helyezik. Ez központi irányítást igényel és 9 millió forintos támogatásból valósul meg. A kivitelezést maguk a fogvatartottak végzik.
A győri börtön zárkáinak 50 százaléka készült el eddig, s úgy tervezik, nyár végére mindenkinek biztosítják azt az intim szférát, ami nélkül egyébként a legtöbben el sem tudnánk képzelni az életet. Mihály Attila kérdésünkre elmondta: a rabokat addig is el tudják helyezni, mert a munkát szakaszoltan végzik, négyesével, mivel egy közös szennyvízlefolyóhoz két-két zárka tartozik emeletenként.
A nagyobb területű zárkáknál már Győrben is megoldották ezt a közelmúltban, ám háttérként annyit érdemes tudni, hogy a megyei előzetes házakra jellemzőbbek a kicsi helyiségek, az állami intézetekre pedig a nagyobbak. Egy letöltőházban ugyanis – mint amilyen például a sopronkőhidai – a rabokat jóval kevesebb szempont szerint kell elhelyezni, a legjellemzőbb különbség, hogy a bűntársak elkülönítéséhez a jogerős ítélet után már nem fűződik állami érdek.
Laczó Balázs újságíró - Kisalföld
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/maguknak_falazzak_a_rabok_a_vecet_gyorben_is/2428156/