"Mert példát adtam nektek..." (Jn 13,15)

Amikor az ember valami, számára új dologba fog, jól jön egy minta. Minta az álláskeresőnek szakmai önéletrajzra, motivációs levélre, meghatalmazásra. A hímző asszonyok is elődeik mintáit tanulták meg és jelenítették meg gyönyörű terítőiken. Fogvatartottak sokszor fognak rajzoláshoz, és akit e téren értek már kudarcok, elővesz egy-egy újságot és az ott található képet használja mintának, hogy alkotása biztosabban sikerüljön, nehogy megint „elszúrja”. De vajon „elszúrt” életekre található-e az ügyetlenkedőt segítő minta?

Intézetünk rendszeresen állít fogvatartottak elé pozitív életpéldákat. 2015-ben Káli-Horváth Kálmán roma származású magyar festőművész, irodalmár, riporter volt ez a minta. A belülről sugárzó szépség, a szép magyar beszédhang, az igényesen megfogalmazott mondanivaló, a hiteles fellépés önmagában is mindenki számára vonzó tud lenni. Káli-Horváth Kálmán pedig nem csupán ezzel hatott, hanem azzal is, amit elmondott.

Bevezetőjében elmesélte, hogy volt már ugyan börtönben, de csak mint előadóművész, arra azonban nem volt még lehetősége, hogy életéről valljon, a rabokkal közvetlen interakcióba lépjen. Beszélt nekik származásáról, amely sok esetben nagyon is hangsúlyos, máskor pedig egyáltalán nem. Elmondta életének kezdeteit: az intézeti éveket és az onnan való szabadulás nehéz időszakát. A hontalanság és keresés ifjúi éveit. Elmesélte azt is, hogy hogyan talált Istenre és hitben és tudatosságban megélt életének mintájára: a názáreti ács fiára. Hamar előkerült agyonolvasott Bibliája is. Vallott arról, hogyan bontakozott ki - Istenre hagyatkozva - a semmiből egy sokoldalú, színes alkotó, és rendezett, áldozatkész és csodálni valóan színes művészi élet.

A hitvallással egyenlő előadást nagy figyelem, az azt követő beszélgetést pedig élénk érdeklődés kísérte a hallgatóság részéről. A visszajelzések az őszinte csodálkozás és a köszönet hangján szólaltak meg.
Káli-Horváth Kálmán élete egy olyan roma életút, amely mára már – nem csak a romák - minden ember számára követendő példa. Személyében a fogvatartottak egy reményt jelentő életpéldával találkozhattak, de emellett ízelítőt kaphattak a művész és felesége műalkotásaiból is, amelyek az intézet kultúrtermének falát e cikk írásának idején is díszítik, és amelyek onnan kikerülve és kibővülve, majd valamelyik győri kiállító helyiség falán folytatják tovább útjukat.

Bizony, amikor az ember valami számára új dologba fog, jól jön egy minta. Káli-Horváth Kálmán élete elügyetlenkedett, „elszúrt” életek mintája lehet. Nem csak azért, mert sokféle tehetséggel megáldott emberről van szó, hanem főképpen azért, mert ez az élet kemény kősziklára alapozódott: Krisztus életmintájára. Arra szólít minden elbukottat: „Kelj fel és járj!”, Istenbe kapaszkodni érdemes. Vele járva a legnagyobb mélységből is van út felfelé, a legsötétebb mélységből is van feltámadás.

Jánosa Attila, intézeti lelkész