A Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa által kiírt pályázaton megnyert pénzeszközök felhasználásával május végén elkészült a falfestményekkel feldíszített sétaudvar, amelyek előtt színeikben pompázhatnak a már virágládákban kinyílt virágok. A program másik eseményén pedig a Liget úti általános iskola tanulói vehették át a rajzaikban megálmodott díszpárnáikat és plüssfiguráikat.
A teljes program célja a programelemek célkitűzésein keresztül mutathatóak be, így elsőként a kapcsolattartás elmélyítését segítő kreatív művészeti program és szimbolikus jóvátétel. Ezen programelem célja a fogvatartottak esetében a családi kapcsolatok megerősítése, a család, gyermek iránti érzékenység fokozása, illetve szimbolikus jóvátétel hátrányos helyzetű gyermekek megajándékozásán keresztül.
A második programelem, az önképzőkör rövidtávú célja egy kedvelt fogvatartotti elfoglaltság, alkotó tevékenység szélesebb körű elsajátítása, népszerűsítése, foglalkozásokon kívüli gyakorlása. Hosszabb távon a cél szintén a jóvátételi programokon való ajándékozás, az alkotások jótékony célú adománygyűjtésben való felhasználása.
A harmadik programelem volt a falfestés a büntetés-végrehajtási intézet sétaudvarán. Ennek célja a figyelem felkeltése és az értékteremtés, a döntési szabadságra, a tervekre, a fontos értékekre való emlékeztetés a fogvatartotti sétaudvaron. Az elsajátított falfestési technika a későbbiekben más közösségi tereken is alkalmazható lesz.
Önképzőkörből kerültek ki a jó kézügyességgel és kreativitással rendelkező fogvatartottak, akik a kapcsolattartás elmélyítését segítő kreatív művészeti program és szimbolikus jóvátétel „alapemberei” voltak. Itt ismét lehetőséget kaptak arra, hogy a megszerzett tudásukat a többi fogvatartottal megosszák, kreativitásukat kiélhessék és itt már a kézzelfogható eredmény is megjelent: elkészültek a Liget úti iskola tanulóinak szánt ajándékok és a fogvatartottak gyermekeinek készített meglepetések. Az önképzőkörből és a kreatív művészeti csoportból kerültek ki a közösségi művészeti alkotás, a falfestés koordinátorai, előkészítői. Mindhárom programelem kapcsán elmondható, hogy biztosított volt az átjárhatóság, az egyéniség megmutatása, kibontakozása, az együtt gondolkodás az egészséges szintű érdekérvényesítés, természetesen a megfelelő tolerancia mellett.
A program eredménye és hatásai között tudjuk felmutatni, illetve egzakt módon mérni, kimutatni az intézeten belüli fegyelmi cselekmények számának csökkenését. Ez a fajta visszacsatolás egyúttal jó érzéssel tölti el a megvalósítókat, hogy már az újonnan befogadottak (akik sem a 2014-es, sem pedig a jelenlegi programban nem vettek részt), érdeklődtek afelől, hogy beléphetnének-e a programba. Szintén pozitív visszacsatolás a fogvatartottak kapcsolattartóinak jelzése, mikor látogatás alkalmával elmondják, hogy a gyermek azzal a párnával vagy ajándék babával, kisállatkával alszik minden este, amelyet a szülő készített neki a saját kezével és ajándékozta meg vele egy családi látogatófogadás alkalmával.
A partnerszervezetek együttműködése, mint korábban is nagyon jó színvonalú és mondhatjuk makulátlan. A Mosoly és Cérna Egyesület tagjai a második közös programban vettek részt.
A Rendezett Jövőért Egyesületi tagok többsége büntetés-végrehajtási dolgozó, akik szívesen áldoznak a szabadidejükből arra, hogy a fogvatartotti programpaletta szélesebb legyen, segítve ezzel a reintegrációs tisztek munkáját. A Liget Úti Általános Iskola tanárainak természetesen ilyen jellegű feladataik nem voltak, ők a gyermekrajzok beszerzésében, illetve a gyermekek részére történő átadó ünnepség megszervezésében segítettek.
A gyermekek rajzaiból 15 alkotás készült, amelyeket az Intézet, illetve a Mosoly és Cérna Egyesület képviselője átadó ünnepség keretében juttatott el a gyermekekhez 2015. május 14-én.
A célszemélyek, a „kedvezményezettek” a fogvatartottak és kapcsolattartóik, a hátrányos helyzetű kisiskolások, a közösségi falfestés elkészültével pedig mondhatjuk, hogy az összes, az intézetben fogvatartott személy, hiszen egy kreatívan megtervezett és elkészített falfestményekkel rendelkező udvaron „közösségi téren” szabadlevegőn tartózkodni sokkal megnyugtatóbb, mint a korábbi egyszínű, szürke falak között.
Az intézeten belül meghirdetett rajzverseny győztesei kapták meg a lehetőséget, hogy a bv. személyi állományával egy asztalhoz ülve megtervezhessék a sétaudvar leendő arculatát. Ez a programelem hordozta magában a legtöbb kihívást. A falfestmény hosszú évekig lesz dísze a sétaudvarnak, így mind üzenetében, mind kidolgozottságában kiemelkedően magas színvonalúnak kellett lennie. Már az alapfelület előkészítése is nagy feladat volt, a régi vakolat eltávolítására, újravakolására szakköri tevékenységet szerveztünk. A sétaudvari falfelületet három területre osztottuk.
A szemben lévő falra az egyházi jellegű képek kerültek. Ennek oka azon felül, hogy a börtönökben a szabadságuktól megfosztott emberek érdeklődése jellemzően az egyház irányába fordul, az is volt, hogy kedvező időjárás esetén szabadtéri istentiszteletet, igeliturgiát tarthassunk az udvaron. Azt gondoljuk, hogy az elkészült falfelület ehhez kiemelkedően megfelelő teret nyújt.
A jobb oldali kisebb falfelületen a család, mint a társadalom legkisebb és ezzel együtt legfontosabb egysége kapott helyet.
A jobb oldali nagyobbik falfelület pedig Szolnok városáról szól, kiemelve, bemutatva nevezetességeit, ezzel is erősítve a fogvatartottakban, hogy mennyire fontos a gyökerekhez való időnkénti visszatérés, illetve azok ismerete, felvállalása.
A festést és a résztvevő kilenc fogvatarottat művészien irányító utógondozó koordinátor, mindenre figyelő esztétaként Benke Judit így látta úgymond „belülről” a 4 hónapon át tartó foglalkozásokat:
„ A művészeti csoportfoglalkozásokon 40-50 látványterv készült a SZÜRKE FALAK, SZÍNES FÁK mottó jegyében. A foglalkozások minden esetben az elkészült munkákról, az alkotás közben átélt élményekről való beszélgetéssel zárultak.
A résztvevő kilenc, jó kézügyességgel rendelkező fogvatartott által készített képek fő témái a következők: Család és szabadság, Szolnok város épületei, köztéri alkotása, tájrészletek, Keresztény szimbólumok, Állat és virágábrázolás. Érdekes, hogy nem jelent meg az ábrázolás során börtönéletre utalás, kifejezett börtönmotívum. Az állat és virágábrázolások az egyszerű, tiszta szépséget mutatják. A család megjelenítése a békesség, az otthon és biztonság utáni vágyról árulkodik. Az épületek nagyok, megjelenik több vallási témájú kép és templom. Ez utóbbi méretét tekintve túl nőtt mindenen. Ebből is következtethetünk, hogy a vallás az egyik legfőbb szeretetforrása a fogvatartottaknak.
A művészet részben a képzeletünk összegzése. Ami egy alkotást egyedivé tesz, az az, ahogy ez a folyamat megvalósul és észlelhetővé válik. Mindez maga az élmény, a művészi mondanivaló. Az alkotás nemcsak egy attitűd és egy cselekvés ezektől az emberektől, hanem üzenet is egyben. Saját maguknak, hogy képesek olyasmit cselekedni, amiről azelőtt fogalmuk sem volt és egy üzenet a többi ember számára is róluk.
A csoportfoglalkozás, az együttes alkotás elsődleges célja a bűnelkövető magatartás ismétlésének elkerülése volt. Azonban jelentős mértékben megfigyelhetők és tapasztalhatók plusz indikációk mint önismeret, szociális alkalmazkodás, fegyelmezettség, együttműködési készségek fejlesztése, egyenlőség élmény és feszültségoldás.”
A falfestményt elkészítő fogvatartottak személyesen mondhatták el társaiknak, hogy a festményeik mit ábrázolnak, mit akartak azokkal kifejezni, illetve milyen érzések törtek fel bennük az alkotások elkészítése alatt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a képek személyes bemutatása a többi fogvatartottat is arra sarkalja, hogy jelentkezzenek majd a hasonló jellegű programokra, illetve bízunk abban, hogy a „személyes érintettségük” folyamán az állagmegóvásra is nagyobb figyelmet fognak majd fordítani.
A teljes program a falfestmény avatásával zárult 2015. május 15-én, melyen záró rendezvényként az intézet együttműködő partnerei is részt vettek. A falfestmény mellett megtekinthető volt állandó kiállításunk is.