A Királyi Törvényszéki Fogház története
Az Egri Büntetés-végrehajtási Intézet, akkori nevén a Királyi Törvényszéki Fogház a Királyi Törvényházzal együtt az 1906-08 években épült Krusper Béla királyi mérnök vezetése alatt, Wagner Gyula műépítész tervei szerint, neobarokk stílusban. A rabokat 1908-ban szállították át a megépült Törvényszéki Fogház épületébe. A fogházban a megye területén elkövetett bűncselekményért elítélteket, valamint a vizsgálati fogságban lévő személyeket helyezték el. A befogadó képesség 123 fő volt. Az építési rajzok alapján 84 férfi és 24 női fogvatartottat lakózárkában, 15 főt pedig magánzárkában tudtak elhelyezni.. A kétemeletes épület alagsorral és pincerésszel van ellátva, falai mészkőből és téglából épültek. A fogház épülete Y alakúra épült, az Y két szára egy zárt belső udvart foglalt magába, később itt történt a halálbüntetések végrehajtása. A földszinten, az utcafronton volt a fogházőrmester lakása, mellette állt egy fogháziroda és egy beszélőhelyiség. A fogházfelügyelők pihenőjéül és elhelyezésére szolgált a négy kisebb helyiségből álló őr-laktanya blokk, szomszédságában magánzárkák voltak. A földszinten raktárakat és 3 nagy helyiségből álló munkateremet helyeztek el, ahol kisipari jellegű munkáltatás folyt, valamint a rabkonyha, a mosókonyha, a fürdő és a fertőtlenítő helyiség is itt volt. Az I. emelet déli részén helyezték el a fogház-felügyelőtiszt lakását, egy kőnyomdát és a rabmunka raktárát. Az I. emeleten volt az az összekötő folyosó, amelyen a rabokat átkísérték a törvényszék épületébe. A középső és a nyugati szárnyon 6 zárkában 36 férfi, a keleti szárnyon 24 női elítéltet tudtak elhelyezni, továbbá 6 magánzárka is volt itt. A II. emelet déli részén volt a két helyiségből álló imaterem, az iskolaterem és a tanszertároló helyiség. A középső szárnyon 3 betegszoba és az orvosi rendelő volt, valamint 6 magánzárka és 8 nagyobb méretű zárka, ahol 48 férfi elítéltet tudtak elhelyezni.
Iskolai oktatás, vallásos nevelés
Egerben már az 1900-as évek elején folyt az elítéltek iskolai oktatása. Az oktatásra heti 3-5 órát fordítottak, az oktatás az írás-olvasás és az alapvető számtani műveletek tanítására terjedt ki. Vasárnap a mise után pedig előadások, felolvasások voltak. Az elítéltek vallásos nevelésére nagy gondot fordítottak, erre a célra szolgált az imaterem. A börtönnek főállású lelkésze nem volt, az egri káptalan biztosított az istentiszteletek megtartására plébánost.
1945-től napjainkig
A 320/1946. ME rendelet alapján: az elítélteket a háborús károk helyreállítására, illetve az újjáépítés érdekében közérdekű munkára igénybe lehetett venni, pl. a Berva völgyben a Lőszergyártó és Gépgyárban, a Mátravidéki Fémművek Sirok határában, a szarvaskői kőbányában, a bélapátfalvai cementműben vagy a recski kőbányában. A munkahelyek élén őrsparancsnok állt, az őrsparancsnokságok a megyei börtönhöz tartoztak. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet a megyén belül, mint központi szerv szerepelt. Alegységei voltak a Hevesi-, Gyöngyösi-, és Hatvani Járásbírósági Börtönök. A járási börtönökben 80-100 letartóztatottat tudtak elhelyezni, felügyeletükről, ellátásukról 3-4 fő személyzet gondoskodott. A letartóztatottak összetétele: előzetes letartóztatottak (bűncselekménytől függetlenül), jogerősen elítéltek (akiknek büntetése a 2 hónapot nem haladta meg).
1950-es években jelentősen megemelkedett a fogvatartottak száma a börtönökben. Az Egri Megyei Börtön is zsúfolt volt, elhelyezési gondok merültek fel. Intézetünkben, az 1960-70-80-as években a befogadó képesség 324 fő, a feszített létszám 420 fő volt. 1964-72 között fegyház és börtön fokozatú elítélt nők töltötték büntetésüket itt, mivel munkáltatásukra nem volt lehetőség, rengeteg probléma adódott velük, folyamatosak voltak a fegyelemsértések. A nők elszállítását követően csökkent munkaképességű férfiak letöltőháza lett az intézet. Részükre vállalati rendszerű munkáltatás keretében filctoll összeszerelést tudtak biztosítani. 1982-től ismét börtön fokozatú női elítélteket helyeztek el az intézetben. Őket a Balassagyarmati Ipoly Cipőgyár szervezésében cipőfelsőrész készítéssel foglalkoztatjuk, vállalati rendszerű munkáltatás keretében. A nők a munkáltatási követelményeknek jó szinten eleget tesznek, így vált lehetővé időközben az exportra történő termelés. Az intézet állaga 1980-ra nagymértékben leromlott. 1981-82-ben beépült az Y belső udvarrésze. A földszinten kazánház, az I. emeleten munkaterem raktárral, a II. emeleten az elítélt kultúrterem épült. Központi fűtésrendszer épült ki, a zárkákban hideg és meleg víz szolgáltatással. Kialakították az új konyhablokkot is a kiszolgáló helyiségekkel együtt. A mosodai üzem kialakításával bővült az intézet mosodai kapacitása. Kulturáltabb lett a személyi állomány elhelyezése is. Ezt követően 2002-ben történtek nagyobb építészeti átalakítások az intézetben, amelynek során az I. emeleten a megszűnt munkaterem helyén 2 zárka, 1 kondicionáló terem, valamint fürdőhelyiségeket alakítottak ki. Az elítélt férfiak elhelyezése így egy modern lakókörleten történik. Szintén a 2002-es évben adták át - a történelmi egyházak erkölcsi és financiális támogatásával - az intézeti börtönkápolnát, ahol spirituális légkörben nyílik lehetőség a lelki gondozásra, valamint az egyházi foglalkozásokra.