„Addiktológiai problémával érintett fogvatartottak kezelése a büntetés – végrehajtási intézetekben” címmel konferenciát rendeztek a Budapesti Fegyház és Börtönben.
Széles Gábor bv. dandártábornok, az intézet parancsnoka szerint a mostani rendezvény akár egy vándorkonferencia első állomása is lehetne, miután az országban húsz bv-intézetben 23 drogprevenciós részleg működik.
Nem véletlen, hogy a kábítószer-problémával komolyan foglalkoznak a falakon belül, mert – ahogy a Büntetés-végrehajtási Szervezet 2015-ös évkönyve is megjegyzi, emelkedő tendencia figyelhető meg a kábítószergyanús anyagokat érintő kereslet terén (előtalálások esetszáma: 2014: 179, 2015: 252).
Bár országszerte 379 fő fogvatartottat tudnak elhelyezni a drogprevenciós körleteken, egy ideje már nem száz százalékos a kihasználtság, 160-220 fő között mozog a létszám.
Arzenovits Lívia pszichológus, a BvOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának előadója a toborzás és ismertetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezért az országos parancsnokság célja, hogy minél több, a drogprevenciós részlegen dolgozó kollégát vonjanak be a képzésekbe.
Az első prevenciós körlet még 2002-ben indult a Budapesti Fegyház és Börtönben. A fogvatartottak önként jelentkeztek, vállalták a havonta bármikor elvégezhető drogtesztet, és azt, hogy aktívan részt vesznek a speciális prevenciós előadásokon.
Cserébe komfortosabb zárkákba költözhettek, tévé, hűtő, mikrohullámú sütő, saját kultúrterem, benne pingpongasztallal, csocsóval. De a legnagyobb nyereségnek az számított a fogvatartottak számára, hogy az átlagnál többet használhatták a telefont és gyakrabban fogadhattak látogatókat. A prevenciós körleten egy csapatban dolgozott a nevelő, a pszichológus, az orvos és az egészségügyi szakápoló is.
Gyorsan híre ment a fogvatartottak között, milyen előnyökkel jár a különleges körletrész, mert akkora lett a túljelentkezés, hogy várólistát kellett felállítani.
Arról pedig, hogy ki kerülhet a prevenciós részlegre, a Befogadási és Fogvatartási Bizottság döntött. Aki megbukott a drogteszten, azonnal elkerült a körletről és más került a helyére.
Dr. Fiáth Titanilla, a Gyűjtő szakpszichológusa az Egyesült Államok és a hazai drogprevenciós részlegeket bemutató előadásában elmondta, pontos magyar adat nincs, de nálunk is hasonló lehet a helyzet, mint Nagy-Britanniában, ahol egy felmérés szerint a fogvatartottak 51 százaléka drogfüggő.
A kábítószerek terjedésével egy új fogvatartotti típus is megjelent, a ”lelkesedők” csoportja, akik saját életükben már oda jutottak, hogy egyfajta rehabilitációként gondolnak a büntetés-végrehajtásra.
A konferencián elhangzott, hogy a büntetés-végrehajtásban dolgozók számára mekkora kihívást jelent az új pszichoaktív szerek megjelenése. Kapitány Föveny Máté, a Semmelweis Egyetem addiktológiai tanszékének oktatója az új pszichoaktív szerek ártalmairól szóló előadásában beszélt a változó szerhasználati szokásokról, melynek során a ”klasszikus” kábítószerek - mint a heroin, a kokain vagy az ecstasy - helyett megjelentek a szintetikus katinonszármazékok (kati) és szintetikus kannabionidok (biofű). Terjedésüket jól jellemzi, hogy míg 2013 májusában az EU Korai Jelzőrendszere a szintetikus kannabinoidok 84 típusát tartotta számon, mára már 100 felett van ez a szám.
Az új pszichoaktív szerek ugyanakkor egyre nagyobb veszéllyel is járnak, a szintetikus katinonszármazék fogyasztóinál fokozottabb agresszivitás, a realitáskontroll elvesztése, paranoid hallucinációk, illetve szorongások, hangulatzavarok figyelhetők meg.
Dr. Petke Zsolt, a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának osztályvezető főorvosa előadásában hangsúlyozta, hogy egyedül lehetetlen kikeveredni a kábítószerek fogságából, csak a közösség ereje segíthet. Megjegyezte, hogy az egyszer már kialakult függés sosem szűnik meg, de a ”démonait” kordában lehet tartani.
Végezetül Frits Erzsébet és Balázs Katalin az Állampusztai Országos Bv. Intézetben és a Kalocsai Fegyház és Börtöben működő prevenciós részlegen szerzett tapasztalatatokól beszéltek.
