Az irodalomterápia olyan fejlesztő és terápiás módszer, amely szépirodalmi műveket használ fel a gyógyításban.
A terápiás hatás az önismeret fejlesztésében és mások véleményének elfogadásában rejlik.
Az irodalomterápia olyan fejlesztő és terápiás módszer, amely szépirodalmi műveket használ fel a gyógyításban. A csoportfoglalkozás során a fogvatartottak találkoznak egy irodalmi művel, amely felolvasásra kerül, majd megfogalmazzák gondolataikat a művel kapcsolatban. Azáltal, hogy megvitathatják észrevételeiket, lehetőséget kapnak rá, hogy önmagukban is tisztázzanak bizonyos kérdéseket, illetve hogy találkozzanak eltérő véleményekkel. A terápiás hatás az önismeret fejlesztésében és mások véleményének elfogadásában rejlik. 
A fogvatartottak számára a napok unalmasan telnek; a munkavégzésen kívül társasjátékkal, levélírással vagy olvasással múlatják az időt. A börtönben még azok is könyvet vesznek a kezükbe, akik a kinti életben keveset olvastak. Éppen ezért nyitottak az irodalmi művekre, szívesen osztják meg megfigyeléseiket másokkal. A heti rendszerességű irodalomterápiás foglalkozásokra tehát azok jelentkeznek, akiket érdekel az irodalom, illetve akik szívesen vesznek részt az élettel kapcsolatos fontos témák megvitatásában.
A börtönben általános az emberek iránti bizalmatlanság; a fogvatartottak úgy vélik, minél többet árulnak el magukról, annál nagyobb támadási felületet adnak rosszakaróiknak. Továbbá a gyengeséget sem tartják elfogadhatónak, ezért érzéseiket a férfiasság álarca mögé rejtik. Az irodalmi művek lehetővé teszik a szereplőkkel való azonosulást, így amikor a csoporttagok a szereplőkről mondanak véleményt, valójában saját példájukat, saját nézeteiket mondják ki. Könnyebb egy fiktív hősről keserű véleményt mondani, mint közvetlen önkritikába bocsátkozni. A kimondott szavak ezek után könnyebben feldolgozhatóvá válnak.
Az irodalmi művek kiválasztásában elsődleges szempont, hogy a felkínált tematikát a résztvevők közel érezzék magukhoz, és hogy az ne szorítkozzon csupán a börtön világára, mivel a fő cél az életükkel kapcsolatos nagyobb tudatosság elérése. Az 50-70 perces időkeret legtöbbször rövidebb művek (versek, novellák és regény-részletek) megbeszélésére ad lehetőséget, ám pozitívak a tapasztalatok a foglalkozás előtt elolvasott hosszabb művek (kisregények, regények) feldolgozásával kapcsolatban is. A regények esetében a tartalmi érdekességeken túl megjelenik a sikerélmény is, mivel nem egyszerű feladat egy-egy mű végéig eljutni. A pozitív érzelmek a motivációt is felerősítik, a beszélgetés színvonalát is emelik.
Egy példa a rövidebb irodalmi művekre József Attila: Két hexameter című kétsorosa. „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis.” – kérdezi József Attila, s rögtön rávágja a választ is: „Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” Mivel a bűnelkövetés és a börtön nem összeegyeztethető a tisztességgel, ezért a fogvatartottaknak mindig nagy kihívást jelent a vers „megfejtése”. Gyakran kiemelik a tisztesség relatív mivoltát: attól, hogy „én” tisztességesnek érzek valamit, „ők” elítélnek érte. Sajnos ez a gondolkodásmód kiindulásként szolgálhat a bűncselekmény igazolására. Általában a csoporttagok meggyőzik egymást, hogy egyedül csak rajtuk múlik, hogy tisztességesek-e, és ennek megítélésében saját belső értékítéletüket kell segítségül hívniuk. Egy fogvatartott szavait idézve: „Engem tisztességgel terítsenek ki!” A csoportfoglalkozás célja ennek a műnek az esetében a felelősségvállalás erősítése, az önigazolás visszaszorítása és a stabil morális állásfoglalás meghozatala.
A Veszprém Megyei Bv. Intézetben 2009 óta heti rendszerességgel kerül megrendezésre az irodalomterápiás csoportfoglalkozás, a résztvevők létszáma 6-15 fő között mozog. Egy-egy irodalmi mű megvitatása időnként további aktivitásra is serkenti a résztvevőket, Charles Dickens: Karácsonyi ének c. művéből például színpadi előadást hoztak létre. A Veszprémi Eötvös Károly Könyvtárral közös pályázaton öt (egyenként 8 fős) olvasóköri program-sorozatot tudtunk megvalósítani. A program sikerétől motiválva tavaly az Országos Parancsnokság által kiírt pályázaton támogatást nyertünk az olvasókör folytatására a drogprevenciós részlegen.
Kovács Zsuzsanna bv. fhdgy. pszichológus