Kecskemét városa 1857 óta rendelkezett törvényhatósági joggal. Ettől az időtől kezdve több alkalommal felvetődött egy törvényház megépítésének gondolata, ám pénz hiányában a kivitelezés mégis mindannyiszor elmaradt. A kiegyezést követően a Hírös város vezetése a városközpontban található úgynevezett „Cserepesben” adott helyet a megyeházának, a járásbíróságnak és a fogháznak. A fogvatartottak létszámának emelkedésével azonban rövidesen kénytelenek voltak néhányuknak a régi városházán helyet biztosítani.
Az 1878-as Csemegi kódex nyomán, a századforduló környékén korszerű börtönök egész sora nőtt ki a földből országszerte. Kecskeméten 1904-ben adták át az új törvényszéki palotát, amelyet a híres börtönépítész, Wagner Gyula tervezett. (Az ő nevéhez fűződik egyebek mellett a budapesti „Gyűjtő” és a szegedi „Csillag” tervezése is.)
Az épületegyüttes fogházi részének pontos leírását egy korabeli lelkiismeretes, magát megnevezni nem kívánó krónikás rögzítette: „Maga a fogházi épület a törvényszéki palota hátsó részéből mintegy T-alakban nyúlik ki, amelynek első két szárnya a törvényszéki palotával van összekötve.” Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy a börtönben összesen 41 magánzárkát, 14 közös zárkát, 2 kórszobát, 1 ragályos szobát, valamint 22 mellékhelyiséget alakítottak ki. A második emeleten imaterem kapott helyet, a fogház hátsó udvarán pedig olyan munkatermet építettek, amelyben egyszerre akár 30-40 rab is dolgozhatott.
1904-ben tehát átadtak a Mátyási utcában egy korszerű, minden igényt kielégítő börtönt. Az eltelt száz esztendő alatt kisebb-nagyobb felújításokat végrehajtottak a létesítményen, ám napjainkra meglehetősen elhasználódott és szűkössé vált. Jelenleg 94 férőhelyen 220-230, elsősorban előzetesen letartóztatott várja, hogy ügyében ítélet szülessen.