A Budapesti Fegyház és Börtön fennállásának 120. évfordulója alkalmából a pszicho-szociális részlegek működéséről rendeztek konferenciát a Gyűjtőben.
A BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának Reintegrációs és Módszertani Főosztályát vezető Török Edina alezredes megnyitóbeszédében elmondta, hogy 2007-től működnek speciális körletek a magyar börtönökben és jelenleg hat intézetben van pszicho-szociális körlet. Hozzátette, hogy a büntetés-végrehajtás központi vezetése támogatja az ilyen körleteket, látják, hogy nagy szükség van hasonlókra. Ahogy ezeken a körleteken nagy szükség van kellően érzékeny kollégákra, akik elbírják, hogy relatív kevesebb a sikerélmény.
Trubin Tamás főhadnagy, mint reintegrációs tiszt, Vilics Tünde pedig pszichológusként dolgozott a Gyűjtő pszicho-szociális részlegén, így ők mutatták be a körletet. A BFB-ben ugyanis az elsők között, immár nyolc éve alakították ki ezt a részleget, hogy szorosabb felügyelet és hangsúlyosabb gondoskodás alá vonják a veszélyeztetett fogvatartottakat.
Az indulólétszám negyven fő volt, ez mára csaknem megduplázódott. A fogvatartottak nyolcfős zárkákban élnek, három zárkát pedig elkülönítettek azoknak a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket elkövetőknek, akik önként vállalták, hogy részt vesznek az intézet által szervezett terápiás foglalkozásokon. De van 11 olyan fogvatartott is, akik épp asszertivitás-fejlesztő tréningre járnak.
Vilics Tünde főhadnagy megjegyezte, hogy a terápiát jelentősen megnehezíti, hogy sűrűn átszállítják a fogvatartottakat, másokat munkába állítanak vagy csak szigorúbban ellenőrzi őket az állomány. Ugyanakkor pozitívumként emelte ki, hogy a programok hírének terjedésével csökkent a fogvatartottak előítélete is, így már nem számít vamzernak (besúgónak) az, aki a körletről a reintegrációs tiszthez vagy a pszichológushoz megy.
A szexuális bűncselekményeket elkövetők számára tartott terápiás foglalkozásokról Fiáth Titanilla börtönpszichológus, (BVOP KKMI) számolt be. A Gyűjtőben tavaly indult programba csak olyan fogvatartott kerülhet be, aki legalább részben elismeri az általa elkövetett bűncselekményt. A szakember szerint ez azért különösen fontos, mert a szexuális bűncselekményeket elkövetők „túlélési stratégiájának” egyik hangsúlyos része a tagadás, hogy a többi fogvatartott előtt elhallgassa, mit is tett.
A 9 hónapos terápia során a résztvevő fogvatartottak megírják a saját életrajzukat, készül egy nagyítás, elemzés a bűncselekményükről és kockázatcsökkentő foglalkozásokat is tartanak számukra – ez utóbbi mindenkinél más lehet. Akinél szükséges, irányulhat a nőkkel szembeni ellenséges attitűd csökkentésére.
Felszólalt a konferencián Hoyer Mária is, a Semmelweis Egyetem klinikai és addiktológiai szakpszichológusa, aki a szexuális függőségekkel kapcsolatban megjegyezte, az ilyen típusú addikció kialakulásának egyaránt lehet biológiai, pszichológiai és szociális kiváltó oka is.
A veszélyeztetett fogvatartottak közé tartoznak az idős, hatvan év feletti elítéltek is, akik életkoruknál fogva szorulnak védelemre. Moukhtar Lucia, a Budapesti Fegyház és Börtön pszichológusa beszámolt egy, az intézetben április óta zajló kutatásról, melynek kettős célja van: egyrészt a veszélyeztetett fogvatartottak kiszűrés és annak az igénynek a felmérése, hogy milyen szükséglete van egy ilyen csoport ellátásának.
Moukhtar Lucia kiemelte, hogy az idős fogvatartottaknál magasabb az öngyilkosság elkövetésének kockázata, másrészt a börtönviszonyok között az öregedés sokkal inkább felgyorsul, így az idősek mindenképpen kiemelt veszélyeztetettségűek.
A felmérés mellett készítenek fogvatartotti életrajzokat is, melyben az érintett összegezheti az élete pozitív tapasztalatait. A közel 15 órán át tartó interjúk leiratát később a fogvatartott könyv formájában is megkapja, amit aztán eljuttathat a családjának.
Egri Tímea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának doktorandusza a többi közt a támogatott döntéshozatali modellről beszélt, amely azt segíti elő, hogy a gondnokolt – akár a börtönben, akár a civil életben – bizonyos kérdésekben együtt dönthessen a gondnokával.
Szintén nem a büntetés-végrehajtást képviselte Bacsák Dániel, aki a szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonát képviselve ismertette az Európai Unió legnagyobb bentlakásos pszichiátriai intézményének működési tapasztalatait.
A konferencia végén a résztvevőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a Budapesti Fegyház és Börtön pszicho-szociális részlegét.
