Márianosztra vallásos jellege sokakat megragad. A pálos rend itteni működése sajátos hangulatot ad a településnek. Ehhez a börtön épülete is csatlakozik, hiszen hajdanán pálos kolostorként működött. Szellemisége nem csak fogvatartottak, de több esetben a személyi állomány nézeteit is formálja. Kollégánk Melicher Zsolt is ebből az indíttatásból zarándokolt Lengyelországba.
Egy képes útibeszámoló alkalmával elmondta, hogy saját tervezésű zarándokútja június 20-tól július 10-ig tartott. Közel 10 évig tervezgette, a közelmúltban ez az igény egyre erősödött benne. A Mária Út észak-déli útvonalának felét járta be. 
Az út során bölcsességet szerzett. Azon elmélkedett, hogy az ember mellett elszalad az élet, nem a napi darálóval, hanem értékes dolgokkal kellene foglalkozni. Minden pillanatban döntések sorát kell meghozni, a rossz döntésekért meg kell fizetni. Ugyanaz a helyzet nincs kétszer. Egyik legnagyobb öröme az volt, hogy sok emberrel találkozott. Felületes, de mégis értékes kapcsolatok alakultak ki zarándokútja során. 
Véleménye szerint a 611 kilométeres gyalogos zarándoklat nem nagy teljesítmény. Aki elhatározza magát, az meg le tudja küzdeni ezt az akadályt. Hozzáteszi, hogy menet közben mikor az út szélén sétált, többször felvették őt, pár kilométer erejéig mindig elfogadta, csak hogy újabb kapcsolatokat tudjon kialakítani idegen emberekkel. Azt sem sajnálja, hogy az utolsó 30 kilométert már vonattal tette meg. Az élmény így is örökre szívében marad. A beszámoló végén bíztatta a kollégákat – vallásosságtól függetlenül – hasonló lelkigyakorlat elvégzésére.
