Fontos témában tartotta soros ülését az MBT Humán Szekciója intézetünkben. Az új szolgálati törvény júliusi hatályba lépésével nagy változások lesznek a több évtizede fennálló szolgálati jogviszony rendszerében. Ennek részleteivel, valamint a közszolgálati életpálya, és az új továbbképzési rendszer témakörével foglalkozott a szekció. Az ülést Schmehl János bv. dandártábornok, a Magyar Börtönügyi Társaság alelnöke vezette.
Május 6-án intézetünk adott otthont az MBT Humán Szekciója soros ülésének. Dr. Zakhar Tibor bv. ezredes, szekcióvezető nyitotta meg a rendezvényt, és köszöntötte a nagy számban megjelent résztvevőket. Ezt követően köszönetét fejezte ki az intézet vezetésének, hogy biztosította a helyszínt, valamint a Kft-nek, hogy vendégül látta a résztvevőket. Végül kiemelte, hogy fontos téma került terítékre, ami hosszú időre befolyásolja majd a szervezet jövőjét.
Ezt követően a házigazda, dr. Füzesi Viktor bv. ezredes intézetparancsnok köszöntötte a megjelenteket, és az ülés után egy rövid intézetlátogatásra hívta meg a kollégákat.
Schmehl János bv. dandártábornok beszédében kiemelte, hogy idén 25 éves a Magyar Börtönügyi Társaság, ezért jubileumi, ünnepi ülést tartanak majd május 28-án, ahol az alapítókról is megemlékeznek. Tájékoztatta a jelenlévőket a gazdasági helyzetről, valamint elmondta, hogy továbbra is várják a tagjelölteket és a támogatókat. A téma fontosságával kapcsolatban nem csak a nagy számú érdeklődés iránt fejezte ki örömét, hanem azt is kiemelte, hogy az ülésen hallottakat érdemes továbbadni a kollégáknak, hogy ők is megismerhessék a részleteket. Majd hangsúlyozta: a későbbiekben még kutatási alapnak is kiváló lehet a szolgálati jogviszony témaköre.
Ezt követően felkérte Kovácsné dr. Szekér Enikőt, a Belügyminisztérium Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály főosztályvezetőjét, hogy ismertesse a tudnivalókat az új jogszabállyal kapcsolatban. Ő elöljáróban a közszolgálati életpálya kidolgozásának előzményeit mutatta be, aminek már része volt a kormánytisztviselői jogviszony kialakítása, a rendészeti szakvizsga, és a továbbképzési rendszer is. Az előmeneteli rendszer alapja a vezetői utánpótlási és kiválasztási rendszer.
A jelenleg hatályos Hszt. túl sok elemet tartalmazott az illetményen belül, szerteágazó és áttekinthetetlen volt a pótlékok sokasága. Most ez lecsökken, valamint nagyobb hangsúlyt kap a szolgálatban töltött idő. A vezetői beosztásban az ott megszerzett idő, a többletvállalás elismeréseként jut kifejezésre. A szervezeti és egyéni teljesítményértékelés alapján évente két alkalommal nyílik lehetőség egyösszegű kifizetésre, vagy akár rendszeres illetményeltérítésre.
A korábban tiszthelyettesek és zászlósok által kapott kiegészítő juttatás az illetmény része lesz, beépül, és erre jön majd az emelés. Cél volt az is, hogy a garantált bérminimumot a kezdő hivatásos fizetése meghaladja.
Az állami, illetve munkáltatói gondoskodás is megjelenik az új Hszt-ben, biztosítás, megtakarítás, és lakhatási támogatás formájában.
Új jogintézményként megjelenik a becsületbíróság, illetve új alapjogi korlátozásokat és tartalékos nyilvántartást is bevezet a törvény, de változik a vezénylés szabálya is. Az illetményelemek közt öt pótlék maradt meg. A tiszthelyetteseknek 30%-kal, tiszteknek 25%-kal, vezetőknek 15%-kal emelkedik garantáltan az illetménye az új besorolások, rendfokozatok alapján. Az alapfeladatokkal összefüggő egyes beosztásokat az újonnan megjelenő BM rendelet tartalmazza. Továbbá bevezetésre kerül a tisztjelölti állomány, amit eddig csak a honvédségnél ismert a rendszer.
Az alapjogokban az alábbi korlátozásokat vezeti be az új Hszt.: a technikai ellenőrzésre kötelezést, a befolyástól mentesség szűrését, a tulajdon gyakorlásának korlátozását (az intézetbe bevihető tárgyak és pénzösszeg tekintetében), illetve az interneten történő véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog korlátozását. Marad az új törvényben a jubileumi jutalom, a kedvező egészségügyi szabadság, a rendelkezési állományba helyezés, a könnyített szolgálat, a szenior állomány védelme, az átjárhatóság a rendvédelmi szervek között, illetve a hozzátartozókra vonatkozó kedvezmények.
A vezetői kinevezés határozott időre, 5 évre szól majd, és meghosszabbítható lesz. Újraszabályozták a túlszolgálatot, az oktatási rendszert és bevezetik az azonnali lemondás intézményét is.
Az új törvény és a megjelenő végrehajtási rendeletek alapjaiban változtatják meg a hivatásos jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat, de áttekinthetőbb, kezelhetőbb lesz, és folyamatos előmeneteli lehetőséget biztosít, meghagyva a választás lehetőségét is annak, aki ezt nem szeretné.
Schmehl dandártábornok az ismertető után elmondta, az új Hszt. modern és előremutató, európai szemléletű. Elismerte, hogy mivel mindenki saját bőrén érzi az illetményváltozást, ezért az a legnépszerűbb téma, de nagyon fontos, hogy mit tartalmaz még a jogszabály, milyen lehetőségeket rejt még magában az új rendszer.
Győri Levente bv. százados, kiemelt főreferens, a BvOP Személyügyi és Szociális Főosztály munkatársa ismertette az új továbbképzési rendszer alapjait. Már 2013-ban elkezdődött ennek bevezetése, rendeleti szintű szabályozás készült és ide tartoznak olyan új, eddig szokatlan képzési formák is, mint a vezetéstechnikai képzések.
A 4 éves továbbképzési ciklusban vezetőknek 128 pont, tiszteknek 96 pont, tiszthelyetteseknek 64 pont szükséges. 2014-ben a rendészeti továbbképzés rendszerében, vagy ahogy a szakzsargon hívja, az ETT-ben 164 minősített továbbképzés zajlott le. Itt személyenként átlagban 52 pontot szereztek a kollégák, míg összesen több, mint 270 ezer pontot osztottak ki.
Ez a tendencia folytatódik, hiszen a jövőben is hangsúlyt kap az oktatás, a szakmai felkészültség.
A résztvevők az ülés után egy rövid intézetlátogatáson is részt vettek.