1968. április 4-én lőtték le Memphisben Martin Luther King amerikai baptista lelkészt, polgárjogi harcost. A szomorú évforduló alkalmából megemlékezés volt a baracskai börtönkápolnában.
A fogvatartottaknak Szénási Jonathan Sándor intézeti lelkipásztor ismertette az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyiségének, Martin Luther Kingnek az életét. Ezt követően „Martin Luther King, a baptista lelkész” címmel Révész Lajos baptista lelkész, majd „Martin Luther King polgárjogi tevékenysége” címmel Sipos András (Wallenberg Egyesület) tartott előadást. Végül „Martin Luther King egy érdekes magyar vonatkozása” címmel Dr. Németh Géza édesapja történetét idézte fel: az egyházakat erősen kordába szorító szocialista időben a kormány meghívta Magyarországra Martin Luther King utódát, Abernati lelkészt, és elvitték egy nagygyűlésre a Láng Gépgyárba, hogy beszéljen a munkásoknak az amerikai polgárjogi mozgalomról. Az érdi református gyülekezet szeretett volna templomot építeni, de nem kapott rá engedélyt. Németh Géza lelkipásztor a nagygyűlésen felállt, és meghívta Abernati lelkészt, hogy áldja meg Érden az épülő „Martin Luther King emléktemplom” alapjait. Abernati lelkész örömmel vállalta… Hazautazása után Németh Gézát kirakták a lelkészi szolgálatból…
Martin Luther King amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során megtartott „Van egy álmom” néven híressé vált beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. 1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.
„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…
Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.”
1968. március 29-én King a Tennessee állambeli Memphisbe érkezett, ahol a város köztisztasági munkásainak sztrájkját kívánta jelenlétével támogatni. A Lorraine Motelben szállt meg. Április 4-én este 18:01-kor érte fejlövés, miközben a motel erkélyén állt. Halálát egy órával később a kórházban mondták ki az orvosok.
A Lorraine Motel ma múzeumnak ad helyet, bejáratánál egy emléktáblán idézet olvasható Mózes első könyvének 37. fejezetéből, a 19-20. versszakból: „Ímhol jő az álomlátó! Most hát jertek öljük meg őt (...) és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.”
Az emléknapon a baracskai posta alkalmi bélyegzővel vette fel a küldeményeket: A bélyegző közepében Martin Luther King fekete-fehér arcképe látható. A bélyegző felirata felül „Martin Luther King-emléknap” és híres beszédének kezdete, alul a keltezés, valamint a híres beszéd kezdete angol eredetiben.
