A városkép egyik meghatározó középülete a Kazinczy utcában álló büntetés-végrehajtási intézet, az egykori „Magyar Királyi Törvényszéki Palota”.
Megépítését a Zemplén Megyei Magyar Királyi Törvényhatóság többszöri előterjesztése alapján 1899-ben engedélyezte az akkori igazságügy miniszter rendelete. A munkálatok 1901-ban kezdődtek el – a tervezésre kiírt pályázat nyertese – Czígler Győző műegyetemi tanár tervei alapján. Durcsák Ede műépítész vezetésével, Incze Lajos és társa kivitelezésében.
A megjelenésében is tekintélyt parancsoló épület várfalak módjára emelt, 60 cm széles falai téglából épültek és 4-5 m mély 1 m széles alapon nyugszanak.
A fogvatartottak elhelyezésére szolgáló körletépület a kor uralkodó börtönépítészeti felfogásának megfelelő un. „panoptikus” rendszerben épült, ami azt jelenti, hogy a zárkák egy, az épület belsejében körbe futó függő folyosóra nyílnak, amely megvilágítását oldalról a körlet két végében lévő ablakrendszer és felülről üvegtető biztosítja.
Az építkezést 1906-ban fejezték be. A „Törvényház” – a börtön funkción túl – akkor még helyet adott a megyei és helyi bíróság tárgyalótermeinek és irodáinak, az ügyészségnek és a földhivatalnak.
Az intézet 1943-ig megyei fegyházként, azt követően országos börtönként működött.
Az épületben kezdetektől fogva léteztek műhelyek és üzemegységek, amelyek a fogvatartottak munkáltatására voltak hivatottak. A „rabmunkaerőt” nagy számban foglalkoztatták a környező kőbányákban illetve nagyobbrészt szőlőmunkákra .
Az intézet az 1944. március 22-i antifasiszta börtönlázadás kapcsán szerzett országos – sőt európai – hírnevet. A kitörés és a mártírok emlékét emléktáblák őrzik az épület falain.
A II. világháborút követően 1952-től a fiatalkorú elítélteket helyezték el az intézetben, majd 1956-57 után politikai foglyok is kerültek ide.
Az épület az ’50-es években egy rövid ideig üresen állt, illetve a határőrség kezelésébe került.
Az épületegyüttes az elmúlt évtizedekben átfogó felújításon és fejlesztésen ment keresztül.
Az országban elsőként – 1995-ben – itt alakítottak ki a fokozott őrzést vagy védelmet kívánó elítéltek különleges biztonságú körletrészét.
A 2000. év folyamán az intézet – egy korábbi épület visszacsatolásával – újabb egységgel bővült, ezáltal, valamint a korábbi évek fejlesztő és rehabilitációs munkálatainak köszönhetően a fogvatartás körülményei számottevően javultak.
2007-ben megnyílhatottt intézetünk falai között a Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye, mely a büntetés-végrehajtás történeti áttekintésén túl bemutatja e különös szakmai mindennapjait is.
Az intézet 2010. évben, a Környezet és Energia Operatív Program keretében közel 425.000.000,- forint támogatást nyert el, melynek köszönhetően az épületek nyílászáróinak cseréje, utólagos hőszigetelése, napelemes és napkollektoros rendszer kiépítése, valamint gépcserék kerültek megvalósításra.
Intézetünkre mindig jellemző volt a magas fogvatartotti munkáltatási arány, így a fogvatartotti munkahelyek és az ehhez szükséges gyakorlati képzéseket megvalósító tantermek kialakítására folyamatosan sor került az utóbbi pár évben. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott állami tulajdonú gazdasági társaságok közül az Adorján-Tex könnyűipari profilú vállalat egyik fióktelepe is intézetünkben működik.
Sátoraljaújhely Város Képviselő-testülete 2014. évben a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön dolgozói részére a város érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységük elismeréséül Közszolgálati Díjat adományozott.
