A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön 2017. március 18-án otthont adott az ötödik magyarországi börtön-ultreyanak, amelyen 13 fogvatartott és 4 cursillo munkatárs vett részt.
Az ultreya (magyarul "előre", bíztatást jelent) a hazatérő cursillista lelki tápláléka, mely a megkezdett úton továbbviszi a cursillot elvégzett embert.
A cursillo életében a csoportnak van a legnagyobb jelentősége, ez fogja össze az akaratot, tartja egyben a szándékot minden egyes tagjában. A csoportokat általában 3-5 fő alkotja, akik korábban bármikor is részt vettek börtön-cursillon. A csoportok a büntetés-végrehajtás speciális voltából kifolyólag általában 15-25 főből állnak. Az összejöveteleket ideális esetben kéthetente/havonta 1-1,5 óra időtartamban tartják, de intézetünkben ez negyedévente 1 napot jelent, speciális elhelyezkedésünk miatt. Ezen foglalkozáson kívül a börtönlelkészünk irányításával lehetőség van hetente összejövetelt tartani a csoportnak, vagy egyes részeinek. A foglalkozásokon, összejöveteleken megbeszélik – a lelki útmutató szerint – az elmúlt időszak eseményeit, sikereit, kudarcait, beszámolnak a közösen végzett apostoli munkáikról. Az összejövetelt mindig a Szentlélek segítségül hívásával kezdik, és hálaadással zárják. Az előző években intézetünkben megtartott cursillokon szolgáló törzs elhatározta, hogy itt a zárt falak között ugyanúgy megtartják egy-egy cursillo utánkövetését, mint a civil életben. Ennek ötödik állomása valósult meg intézetünkben most. A cursillo vezetői negyedévente vissza-visszatérnek intézetünkbe a fogvatartottak lelki gondozására, élményfeldolgozásra.
A mostani élményfeldolgozás is közös misével kezdődött intézetünk kápolnájában, majd a közösen elfogyasztott ebéd megalapozta a korábbi pozitív emlékek visszatérését. A tényleges csoportmunka jelentősen hosszabb volt a civil életben megszokottól, illetve a feldolgozott időszak is. Az élménybeszámolók között kiemelkedő volt az egymásban felismert pozitív változások előadása. Ugyanis az intézet személyzete már régóta tapasztalja, hogy a cursillot végzettek közül mindenki pozitívan alkalmazkodott az őt körülvevő rendszerhez, valamint nyitottabbá vált embertársai felé. Volt olyan cursillista, aki csak kíváncsiságból vágott bele a tavalyi lelkigyakorlatba, azonban befejezése óta szinte minden héten megjelenik az istentiszteleten, illetve a választható programjai között is gyakran szerepel teológiai irányzatú program. A mostani ultreya programja a rózsafüzérről, és annak végzéséről szólt. A program végén minden fogvatartott egy-egy rózsafüzért vihetett magával a mindennapjaiba.
A büntetés-végrehajtás szempontjából is volt gyümölcse a programnak, ugyanis az ultreya végén megerősítést nyertek az eddigi barátságok, és újabb kapcsolatok is létrejöttek, mely a fogvatartottak szabadulásra való felkészítésében és társadalomba való visszailleszkedésben is nagy segítséget jelenthet.
A részt vevő fogvatartottak egyike így emlékszik:
"Egy kicsi fenntartással indultam el a testvérek közé, mivel ezer meg ezer gondolat járt a fejembe..... Az a szeretet, alázat, hit és áldozat, amit a cursillós testvérek által tapasztalok, ezt az érzést még soha nem éreztem. Boldog vagyok ha látom az arcukat, hisz ilyenkor közösen, az Úrral vagyunk. Amikor jó hírekkel jön hozzánk Miklós atya, olyankor mosolyog és sejtelmes nézése szinte mindent elárul....
Nagyon várom a következő találkozót, s már várom, hogy Miklós atya mikor jön be a műhelybe mosolygós, sejtelmes arccal, hogy közölje velem a következő lehetőséget, hogy az én szeretett testvéreimmel találkozhassak."