A központi ellátás ötödik évfordulója alkalmából konferenciát és kiállítást rendezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A Groupama Arénában szeptember 26-án rendezett szakmai napon a társszervek, az együttműködő partnerek és az érdeklődők a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaival és a fogvatartotti munkáltatással ismerkedhettek meg közelebbről.
A konferencia első előadását Csóti András bv. altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tartotta, aki a központi ellátás kialakulásáról, szerepéről és eredményeiről számolt be. Az altábornagy felidézte: 2010-ben a büntetés-végrehajtás azzal szembesült, hogy a börtönökben elhelyezett fogvatartottak jelentős része még soha sem vett részt a munka világában, nem volt munkaviszonya. Egyértelmű azonban az, hogy nem lehet sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, ha a munka világával semmilyen kapcsolatuk sincs. A fogvatartottak társadalomba történő visszaillesztését, vagyis a reintegrációt a 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex fő feladatként határozza meg a magyar büntetés-végrehajtási szervezet számára – emelte ki Csóti András.
Emlékeztetett rá, hogy 2010-ben a foglalkoztatási mutató még csak 55-60 százalék körüli volt. Ezt a számot a múlt héten hazánkban rendezett Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztalának tagjai még ma sem haladták meg, náluk jelenleg 35 és 62 százalék között mozog a foglalkoztatás. A jó hír viszont az, hogy Magyarországon tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát, így a hazai foglalkoztatási ráta 2015-ben már elérte a 87 százalékot is. Hangsúlyozta, hogy ez az eredmény – amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy az elmúlt öt évben mintegy ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak száma – nem jöhetett volna létre a központi ellátás nélkül.
Ezt követően Ótott Annamária bv. ezredes, a Központi Ellátási Főosztály vezetője számolt be a gazdasági társaságok helyzetéről, a központi ellátás során elért eredményekről.
Őt pedig Dr. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója követte, aki a büntetés-végrehajtással kötött szoros együttműködést taglalta. Dr. Maróth Gáspár, a HM EI Zrt. igazgatóságának elnöke a bv.-nél gyártott nem szőtt textília előnyeiről és annak kifogástalan minőségéről beszélt, míg Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese a büntetés-végrehajtás migrációban betöltött szerepét értékelte. Főigazgató-helyettes úr beszédét Varga Zsolt bv. alezredes, a Bv. Holding Kft. ügyvezető-helyettese egészítette ki: bemutatta a migráció kapcsán a bv. vállalatcsoport által gyártott termékeket és nyújtott szolgáltatásokat.
Előadását egy ruházati bemutató követte, végül pedig Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseket.
Lajtár József szerint teljesen alaptalan a fogvatartotti munkával készült termékek iránt érzett félelem. A komoly múlttal és jelentős eredményekkel rendelkező bv.-s társaságok sikere, a termékek minősége ugyanis egyértelműen azt bizonyítják, hogy a rabmunka által előállított termékek felveszik a versenyt a piacon elérhető árukkal. Ezt követően a fogvatartottak képzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, ami nem pusztán a magas színvonalú termelés számára nélkülözhetetlen, hanem a sikeres reintegráció alapfeltétele is egyben.
A cél, hogy piacképes szakmát tanuljanak és a gyakorlatot már a bv. intézetben megszerezzék az elítéltek. A korszerű távoktatás hasznosságának lehetőségére is felhívta a figyelmet, majd a további fejlesztések és fejlődések szükségességét hangsúlyozta: az új börtönök építése jelentős feladat, egyben nagy lehetőség is, hiszen minden új helyszínen ki kell alakítani a fogvatartotti munkáltatás régi, jól bevált, vagy új, és előre mutató irányait. Az eredményességhez pedig eztán is szükség lesz a megfelelő képzésekre, hiszen professzionális termékek előállításához professzionális szakemberekre van szükség – emelte ki.
Az előadások közötti szünetekben látványosan berendezett kiállításon, és interaktív színészi játék bevonásával mutatták be a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainak széles körű termékskáláját, de a BvOP 5 éves a központi ellátás című kiadványa is erre a szakmai napra jelent meg. A lap hasábjain bemutatkoznak a bv.-s gazdasági társaságok, megszólalnak az együttműködő szervek vezetői, és interjú olvasható Lajtár József bv. vezérőrnaggyal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettesével, valamint Ótott Annamária bv. ezredessel, a Központi Ellátási Főosztály vezetőjével is.
A Kormány 2010-ben kezdte meg a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, és ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. A tendencia megfordítása érdekében új alapokra kellett helyezni a fogvatartottak kötelező foglalkoztatását, ezért a támogató jogi környezet kialakítása mellett a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára, a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.
A kormányrendelet kötelezően előírta a Kedvezményezettek, azaz a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség számára, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása során előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeikkel a KESZ-hez forduljanak. A büntetés-végrehajtási szervezetnek pedig a rendelkezésre bocsátott források erejéig ellátási kötelezettsége van a támasztott igényekkel szemben.
A központi ellátás rendszere a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja. Az ellátást végző büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, dinamikusan fejlődő, eredményes cégekké váltak, ahol folyamatosan emelkedik a foglalkoztatott fogvatartottak száma. A társadalmi és kormányzati elvárásoknak megfelelően a cél a száz százalékos foglalkoztatás elérése, vagyis az, hogy minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségeinek finanszírozásához.
A központi ellátás keretében biztosított folyamatos megrendelések, valamint az új szerződéses partnerek számának növekedése kedvező hatást gyakorolt a gazdasági társaságok árbevételeire. A központi ellátásból befolyó bruttó nyereség 2015-ben meghaladta a 11 milliárd Ft-ot, ami az előző évhez képest több mint 40%-os növekedést jelent. A teljes cégcsoport összbevételének 57%-a származik a központi ellátásból, amelynek szinte teljes egészét bővítésekre, fejlesztésekre fordítják a cégek.
A Központi Ellátó Szerv segítségével az elmúlt öt évben mintegy egymillió kilogramm elektronikai hulladékot semmisítettek meg és hétmillió kilogramm papírhulladékot hasznosítottak újra. Munka- és egyenruházati termékből csaknem 1,2 milliót készítettek a rabok, továbbá mintegy 350 ezer pár lábbelit és 313 ezer pár munkavédelmi kesztyűt. Több mint 15,6 millió textilt mostak ki a fogvatartottak, emellett 354 millió A4-es lapnak megfelelő nyomdai papírt, 98 ezer irodabútort és 212 ezer bútorlapot is előállítottak.
A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10%-os növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amelyet a bv. intézeteken kívüli vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a már meglévő munkáltatás bővítésével, és a jelenlegi költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.