Vonzások és választások – Aktuális determinációk napjaink büntetés-végrehajtásában címmel rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsa a Fővárosi Bv. Intézet III. objektumában november 17-én.
A beszélgetés szomorú aktualitását a november 13-án Párizsban történt merényletsorozat adta, amelyre egy perces néma csenddel emlékeztek az előadók és a közel 150 fős hallgatóság. A konferenciát dr. Pallo József bv. ezredes, főosztályvezető, a Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsának megbízott elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében tartalmas, gondolkodásformáló, és válaszokat kereső szakmai programot ígért a résztvevőknek.
Az első előadást, „Időszerű kihívások a szakmai horizonton” címmel Tóth Tamás bv. vezérőrnagy, az országos parancsnok általános helyettese tartotta, aki a terrorizmus terjedésének okai mellett a büntetés-végrehajtás előtt álló különleges feladatokra összpontosított. Az előadásból a hallgatóság megtudhatta, hogy a vallási radikalizmus és a migráció kérdésköre több ponton is kapcsolódik egymáshoz. Ami bizonyos, hogy ezek a jelenségek számtalan kérdést vetnek fel, és a megoldási javaslatok még továbbiakat generálnak.
A párizsi terrortámadás sorozatra utalva vezérőnagy úr mindenekelőtt kiemelte, hogy jelenleg egy új időszámítás kezdetén vagyunk, amikor még nincsenek univerzálisan érvényes megoldások, csak különböző alternatív válaszok. Ebben a helyzetben minden lehetséges választ meg kell ismerni és a bevált gyakorlatokat alkalmazva kell kialakítani a saját szakmai rendszerünket és stratégiánkat. Hiszen annak ellenére, hogy Magyarországot, így a magyar büntetés-végrehajtási szervezetet sem érintik élesen a terrorizmussal kapcsolatos problémák, felkészülni nem csupán kifejezetten ajánlatos, de kötelező is – hangsúlyozta. A migrációs krízis legnagyobb biztonsági kockázata ugyanis éppen az, hogy nem tudni pontosan, hogy Európa jelenleg kiket is fogad be.
A migrációval kapcsolatos feladatokról szólva vezérőrnagy úr külön köszönetet mondott az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában részt vevő kollégáknak, akik a plusz teherként jelentkező feladatot pontosan és kifogástalanul hajtják végre. De büszkeségét fejezte ki azért is, hogy az ország határainak védelmét a büntetés-végrehajtási szervezet munkatársainak, az ideiglenes biztonsági határzár kiépítése során tanúsított áldozatos munkája is biztosította. Ez a munka jelentős erőfeszítéseket igényelt a szervezettől, de az eredményre mindenki büszke lehet – emelte ki Tóth Tamás.
Ezt követően Prof. Dr. Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, biztonságpolitikai szakértő „Migráció, rend, biztonság” címmel tartott rövid előadása következett. Professzor úr kifejezetten izgalmasan, és az aktuálpolitikától sem mentesen világított rá a színfalak mögött játszódó világpolitikai csatározásokra, a modernkori világrend mögött meghúzódó érdekek és ellenérdekek szövevényes rendszerére. Érintette a világot megdöbbentő lehallgatási botrányokat, az újfajta fegyverkezési versenyt, valamint a világ teljes átrendeződésének lehetséges forgatókönyvét is, de természetesen az Európát sújtó migránsáradat okairól is beszélt.
Nógrádi György szerint a migrációs válság fő problémája, hogy még mindig nincs közös európai válasz a kérdésre. Éppen ezért az országhatár lezárását jó megoldásnak, a döntésképtelen Európa tétlensége okozta szükséges lépésnek tartja, amellyel – saját szavaival élve – Magyarország biztosítani tudta saját létét. A megoldást tehát Európa határainak lezárásában, illetve abban látja, hogy a problémát annak kialakulásánál, az elvándorlók szülőföldjén kell kezelni. A tragikus párizsi eseményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy végre felcsillant a remény arra, hogy Európa egységes álláspontot alakít ki a migráció kérdésében, és talán a demokratikus világot is ráébreszti az Iszlám Állam elleni küzdelem fontosságára.
Majd Dr. Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi és Strasbourgi Bíróság Képviseleti Főosztály főosztályvezető-helyettese a magyar börtönviszonyokat elmarasztaló strasbourgi véleményekről és a migránsokkal kapcsolatos bírósági ítéletekről is beszélt. Többek között ismertette az első Magyarországot érintő migránsokkal kapcsolatos ügyet is. A felvett nevükön csak Iliásznak és Ahmednek hívott menekültek bangladeshi állampolgárok, akiket nem háború, hanem egy árvíz késztetett indulásra. Az ügyük pikantériája, hogy a még mindig zajló eljárás két kérelmezője már régen elhagyta hazánkat, tartózkodási helyük pedig ismeretlen, de a bírósági munka mégis folyamatban van.
Ezt követően a börtönök zsúfoltságával kapcsolatos vezető ítéletekről, vagyis az úgynevezett „pilot judgement”-ekről is szó volt. Ezekkel kapcsolatban elhangzott egy érdekes olasz példa, amely esetben a strasbourgi bíróság elmarasztaló ítéletét követően a jogosult fogvatartottaknak nem anyagi kártérítést nyújtottak, hanem a bv. bíró a szabadságvesztés idejük lerövidítését ajánlotta fel az adott elítélteknek.
Végül Vájlok László r. alezredes, az ORFK Rendészeti Főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese „A migrációs nyomás kezelésének rendőrségi tapasztalatairól” beszélt. Alezredes úr már előadása legelején megragadta az alkalmat arra, hogy tolmácsolja a rendőrség köszönetét a büntetés-végrehajtásnak a migrációs válságban nyújtott munkájáért és segítségéért. Ezt követően részletes képet festett az elmúlt időszak határvédelmi tevékenységeiről, ismertette a befelé irányuló illegális határátlépések, valamint az embercsempészek elleni eljárások számának alakulását, illetve az illegális bevándorlás kezelésére kialakított intézkedések rendszerét.
